Otthonka-különítményünk meghvást kapott a Duna televízión futó Fábry Most című showműsorba. A szatymazi otthonka-delegáció tagjai voltak:
Feketéné Bárkányi Ilona,
Gyuris Zsuzsanna,
Bartucz Éva,
Ottlik Éva, mint gyorsreagálású otthonka-manökenek,
valamint Kémeri Attila, a Szatymazi Otthonkarevü gondnoka, produkciós vezetője.
A szeptember 1-jei, közönség előtti műsor felvételei rövidesen adásba kerülnek.
A fellépés során a hölgyek 3-3 otthonkát mutattak be Fábry kifutóján,  a gyűjtemény további 70 darabja pedig a show-műsor díszleteként szolgált.
Fábry Sándor nagy rutinnal vezette fel a bemutatót, a kamerák kereszttüzében beszélgetett a lányokkal. A műsorban nemcsak az otthonkákról lesz szó,  egy kicsit Szatymaz települést is bemutattuk.
Tehát ne feledjük: Hamarosan a Fábry-showban a Duna TV-n Szatymazi Otthonkarevü!

Fábry Sándor portréjának forráa: fabrymost.hu

további fotók: Kémeri Attila és Gyuris Zuzsanna


A szatymazi Szent István Katolikus Általános Iskola tanévnyitója 2022. szeptember 1-jén kora délelőtt kezdődött. Az ünnepélyen felavatták és felszentelték az iskolaudavaron közösségi összefogással felállított harangot. Egykor minden külterületi iskola mellett harangláb állt haranggal. Sutka István ezt a hagyományt kívánta visszahozni a szatymazi iskola életébe.  A plébános helytörténeti gyűjteményének becses darabját ajánlotta fel az újonnan felállított haranglábba. A haranglábat Patak János önkormányzati csapata készítette és állította fel a főbejárat mellett.
A tanévnyitón megszólaltatták és felszentelték a harangot. A község és az iskola vezetése elismerő plakettel köszönte meg a harang állító csapat munkáját: Barna Károlyné iskolagazgató Nagy Anikónak, Sutka Istvánnak, Patak Jánosnak, és Makra Lászlónak köszönte meg önzetlen munkáját.

Névadónk emlékére minden évben témahetet tartunk az iskolában, az idei az első tanítási napon kezdődött. Idén ennek a témája a harangok, melyet amikor meghallott Sutka István plébános, jelezte, hogy különleges tárggyal tudna hozzájárulni. Volt ugyanis nála egy tanyai iskolából megőrzött harang, melyet felajánlott nekünk mesélte – Barna Károlyné igazgató a delmagyar.hu portálnak.

A plébános egy ideje gyűjt minden olyan emléket, melyek a falu története szempontjából fontosak lehetnek. Így került a plébániára ez az 1934-ben öntött harang is, melyet egy szatymazi lakos ajánlott fel neki.

A padlásán őrizte másik kettővel együtt ezt is. Azt nem tudjuk, hol volt eredetileg, egy ágas fáról vágták le annak idején. Patak János és Makra László csinosították ki, majd öt éven keresztül a plébánia hittantermében volt kiállítva. Mostantól azonban az iskolában szolgál majd, néhány esetben felváltva a csengőt – mondta Sutka István.

A 12 kilós harangot egy akácfából faragott, tetővel ellátott ágas fára helyezték el, melyhez Nagy Anikó ajánlotta fel a faanyagot.


2022. augusztus 27-én, Csongrád-Csanád megyében, Szegedtől alig 10 kilométerre, a régi 5-ös főút mellett, a Szatymazi Vadásztársaság vadászházánál a helyi vadászok kopjafát avattak.

A Szatymazi Vadásztársaság egyik alapító tagja, a dorozsmai születésű Farkas Szilveszter (1952-2018), néhány évvel ezelőtt az örök vadászmezőkre költözött. Szatymazon mindenki egyenes, becsületes emberként ismerte. A vadásztársaságban, alapító tagként, a véleményét mindig szemtől szembe vállalta, mindezt úgy, hogy senki nem haragudott meg rá. Szerették és barátjukként tisztelték.

A rendezvényen Szatymaz polgármestere, Barna Károly köszöntötte az egybegyűlteket, majd avatta fel a megemlékezés szimbólumát. A Kisteleki Esperesség közelmúltban kinevezett esperese, Sutka István pedig felszentelte a kopjafát. A szatymazi általános iskola történelem tanára, Gyömbér Tamás, előadásában a székelyföldi kopjafák eredetét, jelentéstartalmát és annak történetét ismertette a jelenlévőkkel. A Szatymazon felállított kopjafa Romániában, Maros megyében, Szászcsáváson készült: Székely Dezső mester készítette el tölgyfából, amelyet Ocskó Imre hozott el Erdélyből. A munka megszervezésében a désfalvai nagygazda, Béres Zsolt segített.

Címoldali fotó: Agro Jager News

 

 


Az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. szeptemberre tervezett áramszünetei Szatymaz településen.

Arany János utca 1. – 11.
2. – 10.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Barackvirág utca 1. – 25.
2. – 26.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Barcsay utca
4. – 4.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Béke utca 23/A – 31.
42/D. – 60/M
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Hunyadi utca 1. – 9.
2. – 10.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
II. körzet
20. – 36/B
2022.09.14.   08:00 – 16:00
III. Körzet tanya 209. – 211.
210. – 278.
2022.09.26.   08:00 – 16:00
Kossuth Lajos utca 53. – 79/B.
34. – 82.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Neszürjhegyi kertsor
162. – 162.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Petőfi Sándor utca 1. – 23
2. – 26.
2022.09.19.   08:00 – 16:00
Pálfy utca 3. – 5.
2. – 2.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
Rózsa utca 1. – 619/1 hr
2. – 38.
2022.09.14.   08:00 – 16:00
TANYA 3385. – 3385.
2022.09.26.   08:00 – 16:00
Vasút utca 1. – 15.
2. – 6.
2022.09.19.   08:00 – 16:00
Árpád utca 1. – 15.
2. – 12.
2022.09.14.   08:00 – 16:00

Augusztus 27-én az m1 televízió Ma este című műsorában élőben kapcsolták a szatymazi templomot. A 17 óra 33 perckor kezdődő műsorban Szelényi Károly szatymazi fotókiállításáról volt szó. A magyar koronázási jelképek című tárlatról Sutka István plébános beszélgetett Malya Lillával.
A kiállítás augusztus 31-éig látható a szatymazi Szent István király templomban.

A szatymazi beszélgetés 3:42-nél kezdődik:

 

 


Augusztus 27-én, az m1 televízió Ma este című műsorában élőben fogják kapcsolni a szatymazi templomot. A 17 óra 33 perckor kezdődő műsorban Szelényi Károly szatymazi fotókiállításáról lesz szó. A magyar koronázási jelképek című tárlatról Sutka István plébános beszél.
A kiállítás augusztus 31-éig látható a szatymazi Szent István király templomban.


A szatymazi Szent István király templomban adott koncertet Sebestyén Márta, Kossuth és Liszt-díjas énekes, és Szamosi Szabolcs Liszt-díjas orgonaművész, a Filmharmónia igazgatója. Az augusztus 19-i koncerten, Szent István-nap előestéjén a művésznőt 65. születésnapja alkalmából is köszöntöthettük.

Sebestyén Márta világhírű művész, a legrangosabb koncerttermekben lép fel. Állandó fellépő partnere a Bolya-Dongó duó, de gyakran szerepel Andrejszki Judittal, a Gryllus testvérekkel, a Dűvő Együttessel, a Söndörgő Együttessel, a Vujicsics együttessel, is. Számos magyar terület népdalait énekli, de előadói palettáján szerepelnek más népek dalai is, például bolgár, görög, szerb, horvát, japán, baszk, norvég. Az összes európai nép nyelvén énekel népdalokat. Énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodói ház is megismerhette általa a magyar népzene gyöngyszemeit. Hazánk igazi kulturális nagykövete.

A koncert két különleges hangzás találkozása volt. A fenséges és uralkodó orgona, az önmagában is varázslatos hangulatot teremtő különleges énekhanggal, a klasszikus zene a népzenével és az egyházzenével, Sebestyén Márta összehasonlíthatatlan énekművészete Szamosi Szabolcs virtuóz, újszerű orgonajátékával randevúzott. A régizenei, egyházzenei darabok mellett Kodály, Bach, Bartók és Tolcsvay művei csendültek fel ebben az izgalmas párosításban, ami pótszékes teltház mellett zajlott a szatmyazi templomban.

fotók: Bakos Brigi


Bár a búcsúi vásározást elmosta, a misére igyekvőket nem tántorította el a szombati esőzés.
Augusztus 20. nem csak az államalapítás ünnepe, hanem a szatymazi templom búcsúünnepe is. A 10 órakor kezdődő szentmise után ünnepi kenyéráldáson vettek részt a hívek.
Az eseményen Bakos Brigi fotózott.


78 éves korában 2022. augusztus 16-án meghalt Rácz László, “Szatymaz Községért” díjas népszerű közösségi emberünk. Az elmúlt 3 évtizedben nem csak Szatymazon mutatta meg sütés-főzési tudományát, számtalan lakodalomban, ünnepségen, rendezvényen és nem utolsó sorban főzőversenyen vett részt. Nevét, főzési tudományát, barátságos személyét, adakozó kedvét országszerte ismerik és elismerik, de képviselte Szatymazt Ukrajnában és Erdélyben is.
A hírt László Rácz oldalán hozzátartozói tették közzé.

 

Rácz László 1944. október 16-án született Szegeden. Gyermekkorát egy szatymazi tanyán töltötte, majd serdülő évei alatt költöztek be a faluba. 16 évesen lett tagja a helyi önkéntes tűzoltócsapatnak. Kezdetben csak figyelte, ahogy az idősebbek főznek később fakanalat ragadva ő maga is elkezdett önállóan főzni.

Szabadideje eltöltésében több mint 30  éve meghatározóvá vált a sütés-főzés. Az aranydiplomás amatőr királyi szakács állandó résztvevője volt megyei és országos gasztronómiai versenyeknek és fesztiváloknak. Szatymaz közösségi rendezvényei szegényebbek lettek volna nélküle.

Drága Barátunk, kedves Laci bácsi, szomorúan emlegetünk, idézzük fel közös történeteinket!


A megyei kormányhivatal értesítése szeint a Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálat kitelepülése Szatymazra az alábbi időpontban ELMARAD:
2022. augusztus 23. (kedd)

A kormányablak busz minden hónap negyedik keddjén – legközelebb 2022. szeptember 27-én – 12:30 és 15:30 között várja ügyfeleit Szatymazon.


A nemzeti ünnep minden évben kiemelt esemény az államalapító nevét viselő templomban, amelyet búcsúval, kenyérszenteléssel és ingyenes koncerttel ünnepelnek. Idén Sebestyén Márta népdalénekes és Szamosi Szabolcs orgonaművész közös hangversenye lesz látható és hallható augusztus 19-én, ráadásul egy különleges kiállítás szolgáltat egyedi díszletet hozzá. A templomban ugyanis vasárnap megnyílt az Évszázadok tanúi: A Magyar Koronázási jelképek című tárlat.

A kiállítást a Magyar Örökség-díjas Szelényi Károly fo­tóművész képeiből állították össze. Sutka István plébános elmondta, mivel a teljes anyag nem fért volna el a templomban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiállításának csupán azon 27 képét hozták Szatymazra, amelyek a Szent Koronát, illetve annak részleteit mutatják be. A fotók mellett a templomban helyet kapott a sándorfalvi Szécsi István által készített Szent Korona-másolat is.

A plé­­bános kiemelte, népművelő céllal utaztatták a településre ezt a fotókiállítást, hogy örökségünket közelebb hozzák a lakókhoz, illetve erősítsék ma­­gyarságtudatukat. A tárlat, amelyet térítésmentesen kapott kölcsön Szatymaz, a liturgiák alatt bármikor megtekinthető, de előzetes bejelentkezés után ezen kívüli időpontokban is látogatható augusztus 31-ig.

Címlapfotó: Karnok Csaba


Divatbemutató, de milyen! Merev tekintetű modellek helyett életvidám helybéli lányok és asszonyok. Csúcstervezők helyett pedig a szocializmus otthonainak jellemző ruhadarabja, az otthonka. Szatymazon nem csak az őszibarack termesztéséhez értenek, de ahhoz is, hogyan lehet marasztaló hangulatú fesztivált szervezni, ahol vendégek és vendéglátók is jól érzik magukat.
Olyan vagyok, mint Gerald Durrell mamája! Ha ő valahol jól érezte magát, kijelentette, hogy ott szeretne nyugodni. Ahol én jól érzem magam, rögtön azon kezdek gondolkodni, hogyan lehetne odaköltözni. Ezen kezdtem tűnődni Szatymazon is, ahol a széles utcák, a kertekben nyíló dáliák, kardvirágok, a kerékpárról köszöngetők, az összetartó, örömre szerződött közösség „möghozta” a kedvemet, hogy itt éljek. (Az IC is megáll, úgyhogy…) Békés alföldi táj, minden ismerős, hiszen nincs messze innen gyerekkorom paradicsoma, Kiskunhalas. Itt az ember meghallja a déli harangszót, a vadgalamb hangját, a kakas kukorékolását.

Hogy miért jöttünk? Mert a nem egészen ötezer lakosú községben Őszibarack-fesztivált és falunapot tartottak, és kitaláltak mellé valamit, ami a teljes magyar sajtót ide vonzotta, sőt, olyan látogatókat is, akik csupán a barack miatt talán nem jöttek volna. Ez a varázsszó az otthonka! Még májusban tették közzé a felhívást, hogy kiállítást szeretnének rendezni ezekből a ruhadarabokból, akinek van, küldje el. Több mint száz darab érkezett zömében a környékről, de olyan is volt, amit Győr mellől adtak postára.

A Dankó Pista Művelődési Ház udvarán lehet megnézni és megtapogatni a facsipesszel felfogatott otthonkákat. Igen, megtapogatni is érdemes, mert szó sincs arról, hogy mindegyik nejlonból lenne. Pedig anno, a hatvanas évek végén a lendületet kapó magyar műszálgyártás robbantotta ki az otthonkaforradalmat, ebből amúgy a Nők Lapja is kivette a részét szabásmintával és pártoló írásokkal. Egykori kollégáink leírták, milyen praktikus viselet, hogyan óvja a ruhát, olcsó, könnyen mosható, még vasalni sem kell. Legfeljebb néhány leeső gomb pótlása okozhat gondot.

Az itt kiakasztott darabok történetét is jó volna ismerni. Kié lehetett ez a viseltes kék otthonka? Alacsony termetű nőé, az biztos, aki csak végső esetben dobott ki bármit is, mert otthonkája zsebe fölött aprólékosan befoltozott egy láthatóan nagy lyukat. Egy másik narancsszínű darab zsebét ehhez képest kapkodó öltésekkel varrták vissza, vagyis a gyenge pont ezek alapján a két mindent elnyelő nagy zseb lehetett. A zsebek…! Mi mindent rejtettek a zsebkendőtől a befőzőgumin, hajcsaton és metszőollón át a kapukulcsig! A kiakasztott darabok színeit és mintáit is lehetetlen számba venni. Minden szín minden árnyalata létezett virágosban, pöttyösben, rombuszokkal. Az otthonka szinte kizárólag ujjatlan változatban készült, könnyű volt benne függönyt feltenni vagy lehajolva az ágy alá tolni a seprűt.

Sétálunk a sátrak között, a pestihez képest harmadáron veszünk mézédes barackot, letelepszünk egy lecsót főző baráti társaság mellé. Ilyenből itt nem egy és nem kettő van, ráadásul örömmel fogadnak bárkit. Az erdélyi testvérvárosból, Kibédről is jött egy különítmény, náluk micset lehet – nem venni, hanem enni. A pásztortarhonya és a birkapörkölt is ingyen van, ez a fesztivál nem a lehúzásról szól, nem is a gagyiról, csakis a jókedvről. Megkérdezzük, hol ihatnánk egy kávét, hát itt, felelik, és már főzik is. A vendégfogadásnak ezért a melegségéért nézünk egymásra a nap folyamán többször is: de jó, hogy eljöttünk!

– Szatymazon az ember otthonra lel, akár vendégként érkezik, akár beköltözik. Az az elvünk, hogy bátran legyünk formabontók. Úgy is lehet dolgozni, hogy közben jól érezzük magunkat. – Feketéné Bárkányi Ilona, a művelődési ház igazgatónője mindezt egy szalmabálára telepedve mondja, mindenféle intézményvezetői hivatalosság nélkül, boldogan figyelve a nyüzsgést. – Otthonka? Csak azt sajnálom, hogy nem az én ötletem volt. Amikor Attila bejött ezzel az irodámba, pár hónapja vezettem az intézményt, és gyorsan eldöntöttük: belevágunk. Akkor indult el ez a, ma már mondhatom, lavina. Az otthonka mindenkiben jó érzéseket kelt, szép emlékeket idéz, szeretik, örülnek neki. Vándorkiállítást is szeretnénk, a tápéi kolléganő már hívott is: Ici, tényleg ebben gondolkodtok? Mert mi is szeretnénk, ha elhoznátok. A modellek? Itt nagyon belevaló lányok, asszonyok élnek, csodás nőegyletünk van, népdalkörünk, közösségeink. Egy percig sem okozott nehézséget, amikor kitaláltuk, hogy nem csak megmutatjuk az otthonkákat, de divatbemutató is lesz.


Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy áramszünet miatt 2022. augusztus 15-én, hétfőn a Szatymazi Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadás szünetel.

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Barna Károly
polgármester

dr. Makay Enikő
jegyző


Vegyél részt államhatárunk védelmében!

Jelentkezz szerződéses határvadásznak a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezredébe!

Ki a SZERZŐDÉSES HATÁRVADÁSZ?

Speciálisan az államhatár őrzésére és a jogellenes migráció megakadályozására irányuló feladatokat ellátó új állománycsoport, amely az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állományát erősíti meg.  A határőrizeti rendszer első vonalában járőrszolgálatot hajt végre, az államhatáron történő illegális belépési kísérleteket akadályozza meg, továbbá az illegálisan belépett személyeket feltartóztatja és az ideiglenes biztonsági határzár túloldalára kíséri.

Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerződéses határvadász felvételt hirdetünk.

Szerződéses határvadászként a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred személyi állományába kerülsz, ahol feladataidat a fent felsorolt megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségének illetékességi területén, tisztesi rendfokozattal látod el.

A szerződéses határvadász képzésre az alábbi feltételek teljesülésével vagy teljesítésével jelentkezhetsz:

  • magyar állampolgárság,
  • jelentkezési életkor: 18-55 életév (még be nem töltött 55. életév),
  • büntetlen előélet,
  • cselekvőképesség,
  • legalább alapfokú iskolai végzettségről (8 évfolyam sikeres elvégzéséről) kiállított bizonyítvány,
  • egészségi, fizikai, pszichológiai alkalmasság.

A szerződéses határvadász feladatai:

  • az államhatár őrzése,
  • felderítés,
  • az államhatár jogellenes átlépésének megszakítása,
  • az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések megtétele.

Milyen képzés szükséges a szerződéses határvadász szolgálati feladatainak végrehajtásához?

A szerződéses határvadász képzés időtartama 160 óra. A képzés során tanulni fogsz kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismereteket, valamint azok gyakorlati alkalmazását, továbbá az államhatár védelméhez kapcsolódó és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt rendelkezéseket is. A tananyag tartalmazza az írásbeli és gyakorlati vizsga teljesítéséhez szükséges ismereteket.

Hogyan lehet jelentkezni?

A jelentkezést elektronikus úton hatarvadasz@kr.police.hu elektronikus levelezési címre, postai úton a Készenléti Rendőrség elérhetőségeinek egyikére (Jelentkezési lap 1. oldal) szükséges megküldened, továbbá személyesen is leadhatod a rendőri szerveink bármelyikénél.

Az elektronikus levél tárgyában vagy a borítékon szükséges feltüntetni: „Szerződéses határvadász képzés”.

A jelentkezési lap és annak mellékletei a csatolmányban találhatóak.


A Filharmónia Magyarország hagyományos OrgonaPont sorozata keretében Sebestyén Márta énekművésznő és Szamosi Szabolcs orgonaművész augusztus 19-én 20 órától Szatymazon, a Szent István király templomban adnak hangversenyt. A hangverseny ingyenes.

 

 

Sebestyén Márta Kossuth-, Liszt Ferenc- és Grammy-díjas énekesnő, a magyar kultúra nagykövete. A klasszikus népzenei éneklés mellett szívesen utazik a világzene, egyházzene területére is, de nem riad vissza a merészebb találkozásoktól sem. Különleges énekhangjával, zenei műveltségével és egyedi személyiségével varázsolja el a közönséget már évtizedek óta országszerte és a világ minden szegletében.

Szamosi Szabolcs Liszt Ferenc-díjas orgonaművész életét minden szempontból kitölti a zene. Nemcsak dinamikus, improvizatív játékáról híres, újító, ám a zenei hagyományokat mindig szem előtt tartó művész, de a Filharmónia Magyarország vezetőjeként a magyarországi klasszikus zenei élet egyik motorja, számtalan komolyzenei program, esemény – köztük az OrgonaPont koncertsorozat – ötletgazdája és szervezője.


A település hagyománya, hogy az Őszibarack-fesztivál és Falunap pénteki megnyitójánn adják át egy-egy életműért a Szatymaz községért kitüntető címet, valamint az is kiderül, ki kerül be a szatymazi díszpolgárok sorába. A község képviselő-testülete 16/2000. (IX. 14.) Kt. sz. rendelete értelmében a lakkossági javaslatokat is figyelembe véve évente dönt ezekről a címekről.
2022. július 8-án egy díszpolgári címet adományoztak és három Szatymaz Községért kitüntetést adtak át. A legfrissebb szatymazi jeleseket egyenként mutatjuk be a héten.

Szatymazi Nőegylet Közhasznú Egyesülete

„Szatymaz Községért” kitüntető cím a közélet területén végzett munkáért

A Szatymazi Nőegylet Közhasznú Egyesületet 2011. év elején alakult meg. Azon gondolat hívta életre, hogy a nők közösség-összetartó, közösségformáló szerepe nagyobb hangsúlyt kapjon településünkön. A nőegylet tagjai kiemelt feladatnak tekintik, hogy felpezsdítsék a szatymazi közösségi életet, és minél szélesebb körét megszólítsák és aktivizálják a lakosságot, ezért Szatymaz kulturális életét és rendezvényeit színesítik. Feladatuknak érzik az elfeledett hagyományok felelevenítését, és a családok bevonását a közösségi életbe.

A Szatymazi Nőegylet megalakulásának évében megszervezte a „Majális a ligetben” rendezvényt, amellyel hagyományt teremtettek. Azóta a községben május 1-jén a templom előtti ligetben minden évben megrendezik az eseményt, főző- és sportversennyel és közösségi programokkal.

2011-től minden évben az Őszibarack-fesztivál és falunapon a szatymazi barackból főzött lekvárt, ivólevet kínálnak, és „látványlekvárfőzést” mutatnak be. Az általuk készített őszibaracklekvárból a falunap résztvevői kostolót kapnak. A Gondozási Központ dolgozói által készített palacsinták egy részébe is ez kerül a rendezvényen.

A nőegylet részt vesz az évente megrendezett szegedi Hungaricum Fesztiválon, ahol szatymazi őszibarack-kóstolóval népszerűsítik a települést.

A helyi Kultúrparki Adventen az egyesület tagjai forró teát, forralt bort és zsíros kenyeret osztanak, advent második hetén Mikulás-csomagokat készítenek a község gyerekeinek, amit a községi Mikulás oszt ki. Az elmúlt években advent harmadik vasárnapján Luca-napi pogácsát készítettek, pogácsatombolát szerveztek.

A közösségi élet felpezsdítésére 2016 júliusában megszervezték a „Nyáresti risza avagy házibuli Nőegylet módra” eseményt, az összegyűlt adományokból a 2017. évben a faluház mögötti játszótérre féltetős kiülőt és ivókutat állítottak fel.

2019-ben a Nőegylet benevezett a Szlovákiában megtartott bor- és lekvárversenyre, ahol az általuk készített eper-ribizlilekvár chilivel aranyérmet nyertek.

A pandémia megszűnése után osztrák–magyar gasztroestet szerveztek, és rendszeresen részt vállalnak a faluház programjainak lebonyolításában.

Tevékenységükhöz az önkormányzattól, a Szatymazért Alapítványtól, a helyi vállalkozóktól és cégektől és magánszemélyektől kapnak támogatást.

 


A település hagyománya, hogy az Őszibarack-fesztivál és Falunap pénteki megnyitóján adják át egy-egy életműért a Szatymaz községért kitüntető címet, valamint az is kiderül, ki kerül be a szatymazi díszpolgárok sorába. A község képviselő-testülete 16/2000. (IX. 14.) Kt. sz. rendelete értelmében a lakkossági javaslatokat is figyelembe véve évente dönt ezekről a címekről.
2022. július 8-án egy díszpolgári címet adományoztak és három Szatymaz Községért kitüntetést adtak át. A legfrissebb szatymazi jeleseket egyenként mutatjuk be.

Rózsa Zoltán tanyagondnok

„Szatymaz Községért” kitüntető cím a közélet területén végzett munkájáért

Rózsa Zoltán 1957. szeptember 12-én Szegeden született, de kezdettől fogva szatymazi lakos volt. Kisgyermekkorában tanyán éltek, majd beköltöztek a faluba. Az általános iskola alsó tagozatát a Neszűrjhegyi iskolában járta ki. Az 5-6. osztályt a Simsai-iskolában folytatta, általános iskolai tanulmányait végül a Gazdasági iskolában fejezte be. 1974-ben kezdte el a középiskolát a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben villanyszerelő szakon. Mivel szakmai tanulmányi versenyen elnyerte a „Szakma kiváló tanulója” címet, három hónappal a tanév vége előtt megkapta villanyszerelő képesítését.

Ezt követően a DÉLÉP-nél helyezkedett el, a szakmájában. Pár év elteltével a Móra tszben traktorosként, később a Szatymaz Községi Tanácsnál mezőőrként tevékenykedett. 1992 és 1999 között halőrként dolgozott a Szeged-Fisch Kft.-nél. 1999-től Szatymaz Község Önkormányzata ismét mezőőrként foglalkoztatta.

2003 márciusától kezdte meg tanyagondnoki munkáját, amelyet a mai napig töretlen lelkesedéssel végez.

Házasságából két fiú született, akik mára négy unokával ajándékozták meg. A családalapítás után a nagyszülőkhöz költöztek arra a II. körzetben lévő tanyára, ahol jelenleg is él.

Traktorosként sokat segített a tanyán élő időseknek, mezőőrként bizalmi kapcsolatot alakított ki a külterületen élőkkel, minden tanyát és a benne élőket is név szerint ismeri. Tájékozottsága, helyismerete nagy segítséget jelent mindennapi munkában, amelyben megbízható, pontos, segítőkész. A faluban szinte mindenki ismeri. Hosszú évek óta részt vesz a település rendezvényein, az óriáspalacsinta-sütés egyik alapító tagja. Csapatával rendszeresen meghívást kapnak falunapokra, jótékonysági rendezvényekre, különböző kulturális programokra országon belül és határainkon túl egyaránt.

Nyugdíjas éveihez jó egészséget és tartalmas, vidám napokat kívánunk!


A település hagyománya, hogy az Őszibarack-fesztivál és Falunap pénteki megnyitóján adják át egy-egy életműért a Szatymaz községért kitüntető címet, valamint az is kiderül, ki kerül be a szatymazi díszpolgárok sorába. A község képviselő-testülete 16/2000. (IX. 14.) Kt. sz. rendelete értelmében a lakkossági javaslatokat is figyelembe véve évente dönt ezekről a címekről.
2022. július 8-án egy díszpolgári címet adományoztak és három Szatymaz Községért kitüntetést adtak át. A legfrissebb szatymazi jeleseket egyenként mutatjuk be.

dr. Lengyel Andrea háziorvos

„Szatymaz Községért” kitüntető cím az egészségügy területén végzett munkájáért

Dr. Perényiné dr. Lengyel Andrea 1965. október 16-án Szegeden született. Iskoláit is itt végezte, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett, majd 1991-ben szerezte meg általános orvosi diplomáját summa cum laude az akkor még Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Szigorló évében mentőtiszt III. vizsgát tett, és hatodéves orvostanhallgatóként mint mentőtiszt dolgozott a szegedi, a makói és a hódmezővásárhelyi mentőállomásokon. Pályája elején három hónapot Gyulán, a gyermekkórházban töltött, de hamar visszatért Szegedre, és az országban elsőként – másik három kollégával – kezdte el a célirányos háziorvosképzést. A licencvizsga letétele után közel egy évet az Acél utcai szociális otthonban dolgozott, ahol kialakított egy fekvőbetegrészleget teljes orvosi és nővéri ellátással.

1994. október 1-jén kezdte el háziorvosi munkáját Szatymazon. 1997 novemberében sikeres szakvizsgát tett háziorvostanból, majd 20 év háziorvosi munka után címzetes főorvosi címet kapott. A Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei küldöttje és a Szeged város és járás orvosi kamara háziorvosi tagozatának vezetőségi tagja.

Háziorvosi munkájában a korszerű betegellátás mellett kiemelt fontosságúnak tartja a megelőzést és az egészségmegőrzést. Több mint 20 éve a faluházzal és az önkormányzattal együtt szervezi az egészséghetet Szatymazon. Ezen túl is igyekszik a szűrésekre hangsúlyt fektetni, amikor csak lehet, mintapraxisként is részt vesz országos szűrésekben. Az elmúlt öt évben – szintén a prevenció jegyében – az önkormányzati társulás égisze alatt két sikeres pályázatban is részt vett. Az ekkor alakult praxisközösségünket szakmai vezetőként a doktornő irányította. Ezek keretében sikerült gyógytornát, dietetikust biztosítani a lakosságnak, illetve korszerű eszközök beszerzésére is sor került. Jelenleg is egy szoros praxisközösség tagjai vagyunk.

2000 óta a szegedi központi ügyeleten is rendszeresen dolgozik, korábban kivonuló, az utóbbi években ambuláns orvosként.

Munkája során kiemelt fontosságúnak tartja az oktatásban való részvételt. 2013 óta hivatalosan is oktató körzetként működik, ennek keretében minden évben jönnek szigorló orvostanhallgatók, diplomás ápolók és szakvizsgára készülő orvosok. Idén a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar államvizsga-bizottságának munkájában is részt vett. 2022 őszétől tantermi oktatói munkát fog végezni az SZTE egészségügyi főiskolai karán, és várhatóan az általános orvosképzésben is.

A tanulás mellett a sport is fontos része életének. Gimnazistaként és az egyetemi évek alatt NB I.-s, majd NB II.-s kosárlabdázó volt, a mai napig heti rendszerességgel játszik.

„Munkámat mindig nagy szeretettel és odaadással végzem, s talán szigorral is, de magamhoz vagyok a legszigorúbb. A nyugodt, biztonságot adó családi háttér mellett a megbízható, munkájukat szívvel-lélekkel végző munkatársak kellettek ehhez az úthoz. Nélkülük nem ment volna, hiszen a mi munkánk igazi csapatmunka!” – mondja a doktornő.

Kedves Doktornő! Hálás szívvel köszönjük a Covid-vírus tombolásának időszakában nyújtott odaadó és lelkiismeretes munkáját, az oltások szervezését! Kívánunk további munkájához türelmet, kitartást, jó egészséget – hogy a mi egészségünk is jó kezekben legyen!

 

 

.

 


A település hagyománya, hogy az Őszibarack-fesztivál és Falunap pénteki megnyitóján adják át egy-egy életműért a Szatymaz községért kitüntető címet, valamint az is kiderül, ki kerül be a szatymazi díszpolgárok sorába. A község képviselő-testülete 16/2000. (IX. 14.) Kt. sz. rendelete értelmében a lakkossági javaslatokat is figyelembe véve évente dönt ezekről a címekről.
2022. július 8-án egy díszpolgári címet adományoztak és három Szatymaz Községért kitüntetést adtak át. A legfrissebb szatymazi jeleseket egyenként mutatjuk be a héten.

Díszpolgári cím: Sutka István plébános

Szatymaz sorrendben hetedik plébánosa 1978. december 2-án születetett Szegeden. A teológus, mentálhigiénés szakember, kántor, ének-zene szakos tanárt 2006. június 17-én a szegedi székesegyházban szentelte áldozó pappá Gyulay Endre Szeged–Csanádi megyéspüspök. Teológiai tanulmányait a Szegedi Hittudományi Főiskolán, majd a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai, ezt követően Bölcsészettudományi Karán folytatta, végül a Gál Ferenc Főiskolán szerezte sokadik diplomáját.

Szegeden legendássá váltak a dómbéli, mesékkel és példázatokkal kísért bábos gyerekmiséi. Hat éve került Szatymazra plébániai kormányzóként, 2021-től pedig már plébánosunk. Ezzel párhuzamosan a szegedi Gál Ferenc Egyetem kántor szakának ének-zene tanára és a kispapok nevelője.

Szatymazon a helyi vallástörténet kutatója, a néprajzi és a vallástörténeti értékek ápolója. Hisz abban, hogy Szatymaz Szeged részeként már azelőtt a kultúra és a vallási élet központja volt, hogy önálló községgé vált volna. Vallja, hogy Szatymaz a jövőben is a helyi közösségek összefogásának köszönhetően különleges, egyedi település marad. Aktív lelkipásztori jelenlétén túl a faluközösség egyik alkotó személyiségeként ehhez kíván hozzájárulni. Sikeres pályázatok sorával fejlesztette a templomot és a plébániát, kreativitásának köszönhetően újszerű megoldásokat talál a rendezvények, hittantáborok, művészeti vagy egyháztörténeti kiállítások szervezésében, bonyolításában.

Életfilozófiájának egyik alapja, hogy nem kívánja előírni, mit tegyen vagy mit ne tegyen az ember vagy az emberiség, hanem megmutatja, milyen az, ha Istenbe vetett bizalommal szemlélünk egy problémát, és így keresünk rá megoldást. Azokon a miséken, amelyeken elsősorban az óvodás és iskolás gyermekekhez szól, megnyilvánul vonzalma a mesék világa, a mesékben fellelhető tanulságok tanító ereje iránt. Szereti a verseket és a prózairodalmat, a közösségi ünnepeken is hatásos előadója irodalmi és zenei műveknek.

István Atya, vagy ahogyan legtöbben említik, „Sutkapisti”, érdemesnek találtatott a Szatymaz díszpolgára kitüntető címre.

Kérjük, fogadja a képviselő-testület és rajtuk keresztül a község lakóinak elismerését eddigi munkájáért, és kifejezzük a reményt, hogy még sokáig együtt építhetjük, fejleszthetjük szeretett településünket!

Szakmai életútja

2006–2007 – Csongrád-Belváros, káplán
2007–2013 – Szegedi Székesegyház (Dóm), káplán
2013–2016 – Szent Gellért Szeminárium, prefektus (tanulmányi-fegyelmi elöljáró)
2016. szeptember 1. – 2020. december 31. – Szatymaz, plébániai kormányzó
2017. január 1-jétől – Szatymaz, plébános
2011–2021 – Gál Ferenc Főiskola kántor szakjának tanára
2011–től – Gál Ferenc Főiskola ének-zene tanára (2021-től Gál Ferenc Egyetem)


Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének Humán Bizottsága pályázatot ír ki a településen lakó, kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók részére.

A pályázaton a közoktatási intézmények nappali tagozatának 7–13. évfolyamán tanuló, a pályázat benyújtásakor a 12. életévét már betöltött, de a 20. életévét még be nem töltött tanulók vehtnek részt.

A pályázati kiírás az adatlappal a Lakossági pályázatok menüpont alatt érhető el.


Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy az országos tisztifőorvos 2022. július 20-án (szerda) 00.00 órától 2022. július 23-án (szombat) 24.00 óráig az ország egész területére harmadfokú hőségriasztást rendelt el.

Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy akár meghaladja a 27 Celsius-fokot.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyomatékosan kéri az ország lakosságát, hogy a nagy melegben ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre. Kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. Délelőtt 11 és délután 15 óra között semmiképpen ne tartózkodjanak a tűző napon óvintézkedések nélkül: védjék bőrüket a leégés ellen megfelelő öltözködéssel, szellőző ruházattal és napvédő készítmények használatával! Különösen figyeljenek erre a szabadtéren dolgozók, illetve a szabadtéri rendezvényeken szórakozók.

Az autóval közlekedők fokozottan figyeljenek, és vezessenek óvatosan, a nagy meleg könnyen dekoncentráltságot okoz.  A vízparton tartózkodók ne napozzanak 11-15 óra között, és felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe.

Sose hagyjanak gyermeket, állatot tűző napon parkoló autóban, ilyen időben akár 70 Celsius-fok fölé is emelkedhet az autó belső hőmérséklete. Ha napon álló autóban hagyott gyermeket vagy háziállatot látnak, azonnal hívják a 112-es segélyhívószámot!

A nagy hőség az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet, dekoncentrációt. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A meleg az autósokra is kedvezőtlen hatással lehet, ezért kérjük, vezessenek óvatosan.

Tartsa otthonát hűvösen

  • Próbálja hűvösen tartani a lakóterületét. Ellenőrizze a szobahőmérsékletet 08:00 és 10:00 óra között, 13:00 órakor és este 22:00 óra után. Ideális esetben a szobahőmérsékletet 32oC alatt kell tartani nappal és 24oC alatt éjszaka. Ez különösképpen fontos a csecsemők és a 60 év fölöttiek számára.
  • Használja az éjszakai levegőt otthona lehűtésére. Nyissa ki az ablakot és zsalut éjszaka illetve kora reggel, amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb (amennyiben biztonságos az ablakot nyitva tartani).
  • Csökkentse a lakáson vagy házon belüli hőforrásokat. Kapcsolja ki a mesterséges világítást és annyi elektromos berendezést, amennyit csak lehetséges.
  • Tegyen árnyékolókat, sötétítő függönyöket, drapériákat vagy redőnyöket az ablakokra, amelyeket reggeli vagy délutáni napsütés ér.
  • Akasszon ki nedves törölközőket, hogy lehűtse a szoba levegőjét. Vegye figyelembe, hogy ezzel együtt a szoba levegőjének páratartalma is növekszik.
  • Amennyiben a lakhelye légkondicionált, csukja be az ajtókat és az ablakokat és takarékoskodjon a nem szükséges elektromossággal, hogy hűvösen tartsa magát.
  • Az elektromos ventillátorok enyhítő érzést adhatnak, de amikor a belső hőmérséklet 35oC fölötti, a ventillátorok működtetésével már nem előzhetők meg a hőséggel összefüggő tünetek.

 Tartsa kint a hőséget

  • Tartózkodjon otthona leghűvösebb szobájában, különösen éjszaka.
  • Kerülje a szabadban tartózkodást a nap legmelegebb időszakában.
  • Kerülje a megerőltető fizikai tevékenységeket, amennyiben ez lehetséges.
  • Maradjon árnyékos helyen.
  • Ne hagyjon gyerekeket és állatokat leparkolt járművekben.

Tartsa testét hidegen és fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot

  • Vegyen langyos zuhanyokat és fürdőket. Alternatív megoldás a hideg borogatás, nedves törölközők használata, lábáztatás stb.
  • Viseljen természetes anyagokból készült könnyű, bő ruhákat. Amennyiben a szabadba megy, viseljen széles karimájú kalapot vagy sapkát és napszemüveget.
  • Használjon könnyű ágyneműt és takarókat. Lehetőleg ne használjon párnákat, hogy elkerülje a meleg megrekedését.
  • Igyon rendszeresen, de kerülje az alkoholt és a túl sok koffeint és cukrot.
  • Egyen kis adagokat és egyen gyakrabban könnyen emészthető lédús ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt. Kerülje a magas fehérje és zsír tartalmú ételeket.

Segítsen másoknak

  • Tervezze meg a család, barátok és a sok időt otthon töltő szomszédok ellenőrzését. A sérülékeny embereknek segítségre lehet szükségük a forró napokon.
  • Beszélje meg az extrém hőhullámok kockázatait, a védekezés módját családjával. Mindenkinek tudnia kell, mit kell tenni azokon a helyeken, ahol az idejüket töltik.
  • Amennyiben ismerősei közül valaki veszélynek van kitéve, úgy segítsen neki, hogy tanácsot vagy támogatást kapjon. Az idős vagy beteg, egyedül élő embereket naponta szükséges látogatni.
  • Aki gyógyszert szed, kérdezze meg a kezelőorvost, hogyan befolyásolja a gyógyszer a hőszabályozást és a folyadékegyensúlyt.

Amennyiben egészségi problémája van

  • Tartsa az orvosságokat 25oC alatt vagy a hűtőben (olvassa el a tárolásra vonatkozó utasításokat a csomagoláson).
  • Kérjen orvosi tanácsot, amennyiben állapota krónikus vagy több gyógyszert is szed.

Ha ön vagy mások rosszul érzik magukat

  • Próbáljon segítséget kérni, amennyiben zavartságot, gyengeséget, félelmet érez vagy erős szomjúságérzete vagy fejfájása van. Menjen egy hűvösebb helyre amilyen hamar csak lehet és mérje meg a testhőmérsékletét.
  • Igyon vizet vagy gyümölcslevet, hogy pótolja az izzadással elveszített folyadékot.
  • Pihenjen le rögtön egy hideg helyen, ha fájdalmas izomgörcsei vannak (különös tekintettel a karokra, lábakra vagy alhasi tájékra; gyakran, hosszantartó, hőségben végzett, testedzés után) és fogyasszon leveseket, sós folyadékokat.
  • Konzultáljon orvosával, amennyiben szokatlan tüneteket észlel, vagy ha a tünetek tartósnak bizonyulnak.

Ha valamelyik családtagja, vagy valamelyik, ön által segített személy bőre forró, száraz, a beteg zavart vagy görcsöl és/vagy eszméletét elvesztette, hívjon azonnal mentőt/orvost. Amíg segítségre vár, helyezze a személyt hűvös helyre, fektesse le és emelje meg a lábait és a csípőjét. Vegye le a ruházatát és kezdje meg külsőleg hűteni, például hideg borogatást helyezve a nyakra, mellkasra vagy lágyékra, folyamatosan legyezve és locsolva a bőrt.

Vigyázzanak magukra!

Szatymaz Község Önkormányzata


Szatymaz több utcájában lesz áramszünet augusztus 15-én.

Utca Házszám Időpont
Ady Endre utca 1. – 15.
2. – 30.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Béke utca 3. – 23.
2. – 42.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Dankó Pista utca 1. – 5.
2. – 6.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Dózsa György utca 1 – 49.
2. – 42.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
IV. körzet tanya 13 – 135.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Juhász Gyula utca 1. – 23.
2. – 26.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Kiskert 1467. – 1973
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Kossuth Lajos utca 15. – 51.
16. – 32/A.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
KÜLTERÜLET
156+150/Km – 156+150/Km
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Május 1. utca 1. – 19.
2. – 18.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Móra Ferenc utca 1. – 7.
2. – 6.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Petőfi Sándor utca 1. – 23
2. – 26.
2022.08.15.   08:00 – 16:00
Vasút utca 1. – 39.
2. – 6.
2022.08.15.   08:00 – 16:00

A MÁV értesíti a vasúti területek mentén lévő ingatlanok tulajdonosait, valamint az ilyen ingatlanokon tartózkodókat, hogy 2022. 07. 28-án vegyszeres gyomirtást végez Szatymaz területén.

 


Szatymaz Község Képviselő-testülete 2022. július 21. napján (csütörtök) 15:00 órától képviselő-testületi ülést tart, melyre tisztelettel meghívom.

Az ülés helye: Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár
Szatymaz, Dózsa György u. 42.

Napirendi pontok:

1. A 2022. évi Falunapok értékelése
Előadó: Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár

2. Az Önkormányzat 2022. évi költségvetési rendeletének módosítása
Előadó: a Polgármesteri Hivatal gazdasági ügyintézője

3. Tájékoztató az Alföldvíz Zrt. 2021. évi közmű-szolgáltatási tevékenységéről
Előadó: Alföldvíz Zrt. képviselői

4. Előterjesztések
Előadó: jegyző

Zárt ülés keretében:

1. Tájékoztatás Ro-Ba Millenium Kft. tartozása ügyében
Előadó: jegyző

Az anyagok nyilvánosan elérhetők ide kattintva, vagy az Előterjesztések menüpontban.

Szatymaz, 2022. július 15.

Barna Károly
polgármester



Szatymaz, egy Szegedtől néhány kilométerre fekvő község felismerte, hogy ha a híres (hírös) barackja mellé beveszi hívószóként az otthonkát is, lehet, hogy otthonkakiállításra vágyók tömegei érkeznek majd hozzájuk, hogy a szélben lengedező, fél évszázados nejlonruhák csodájára járjanak. Megtekintettük a leleményes kiállítást, ami jó apropó volt arra, hogy egy pont letűnőben lévő, ikonikus ruhadarab nyomába eredjünk. Azt is megnéztük, mit kezd vele a kollektív emlékezet, és miért lett az emberi test fóliasátra – írja a Telex a szatymazi riportja előtt.

Könnyű, nyári szellő lengeti azt a közel száz darab otthonkát, ami a szatymazi művelődési ház épületének falát és melléképületét díszíti. Péntek van, ebédidő, délután nyílik az Őszibarack-fesztivál, amit idén egy divatbemutatóval egybekötött szabadtéri otthonkakiállítással toldanak meg a szervezők.

A 4700 fős dél-alföldi község régóta híres a barackjáról (korábban szőlőjéről). Ha végiggondoljuk, milyen öltözékben izzadtak baracklekvárfőzés közben idősebb rokonaink, máris megvan a kapcsolat a barack és az otthonka között – nem véletlen, hogy ehhez hasonló asszociációk cikáztak az ötletgazda Kémeri Attila fejében is, aki a község kommunikációs felelőse.

Ma már elvétve csak a 80 pluszos korosztályon lehet látni ezt a ruhadarabot, de fénykorában, főleg a falvakban és a kisebb városokban, alig akadt olyan háztartás, ahol ne lett volna legalább egy nejlon háziköpeny.

„Az otthonka, annak ellenére, hogy sokan munkahelyi védőöltözetként is viselték, otthoni használatra tervezett ruhadarab volt, s minden »valamirevaló« háziasszony jó háziasságának, szocialista erkölcsösségének ezzel együtt pedig látszólagos egyenjogúságának szimbóluma volt” – írta Agárdi Izabella történész az otthonkákról készült A „nejlon otthonka” – egy birodalom öröksége című tanulmányában.

Vajon miért ragaszkodott olyan sok nő a gulyáskommunizmus éveiben a szocialista konfekcióipar egyik legnagyobb karriert befutott termékéhez? – tettük fel a kérdést a szatymazi szervezőknek és a történésznek is. Kiderült, hogy az otthonka sokkal izgalmasabb ruhadarab annál, mint aminek látszik.

Fotó: Bődey János / Telex

„Az otthonka generációs különbséget jelzett: azok a nők hordták, akik a szocializmusban váltak férjes, dolgozó nővé. Nekik a kötény már túl öreges volt, az otthonka viszont nem, hiszen a kötény modernizált változata lett” – magyarázza a Telexnek Agárdi Izabella. Bármilyen furcsa is a jelenből visszatekintve, de a hatvanas-hetvenes években az otthonka legalább annyira menő és kényelmes viseletnek számított, mint most – mondjuk – egy Birkenstock papucs.

Kultstátuszát jól mutatja, hogy volt olyan konfekcióüzem, ami ki akarta sajátítani magának az „otthonka” elnevezést. Persze nem csak úgy véletlenszerűen lett ennyire menő – továbbra se feledjük, hogy az államszocializmus középső éveiben járunk –, diadalmenete összefüggött a poliészter előretörésével, ami a korban maga volt a csúcstechnológiás modernitás. A műszálgyártás fellendülése Magyarországon a hatvanas években indult, és a hetvenes években teljesedett ki. A textiliparban a cél a műanyag-felhasználás fokozása volt, és ennek keretében 1965–66-ban elindult az úgynevezett poliészterprogram.

 

Fotó: Bődey János / Telex

Mindezek hatására a hatvanas évek végétől kezdve nejlonotthonkák árasztották el az országot.

Az otthonkák terén – mint oly sok mindenben – látszatszabadságot és látszatautonómiát kaptak a nők: újságokban megjelent szabásminták alapján bárki varrhatott magának kedvére valót, de konfekcióüzletekből és piacokról is be lehetett szerezni.

Nem csak nálunk, a többi KGST-országban is dívott; sőt, az NSZK-ban és Portugáliában is gyártottak otthonkát; de igazi népszerűségre a szocialista blokkban tett szert.

De hogyan került ennyi otthonka 2022-ben Szatymazra? Miután május környékén kipattant Kémeri Attila fejéből az ötlet, és a környéken elterjedt, hogy otthonkákat keresnek, elkezdtek befutni Szatymazról és környékéről az otthonkaadományok, sőt, Sopronból és a Győr-Moson-Sopron megyei Ravazdról is érkeztek dobozok. Kezdetben 10-15 darabra számítottak, mostanra már 100-nál is több otthonkájuk van: főleg apró virágmintás, de bőven akad nonfiguratív is: pöttyös, spirálos, geometrikus, csíkos – vidám, de semmiképp sem túl harsány színekben.

Kiderült, hogy az otthonkát nagyon praktikus viseletnek tartották a nők és az asszonyok: nagy zsebei egy csomó mindent elnyeltek, ujjatlan szabása nagy szabadságot hagyott a karmozgásoknak, ha vizes lett, kimosták, és gyorsan megszáradt, vasalni nem kellett, a gombok miatt egyszerűen magára kaphatta a viselője.

Az átsejlő, szagló nyári otthonka

Az „emberi test fóliasátra” – mondta egyszer az otthonkáról Bödőcs Tibor humorista, és a kifejezés több szempontból is találó: a vékony műanyag alaposan körülölelte viselője testét, ami nyaranta épp úgy be tudott dunsztosodni alatta, mint az 50 fokos fóliasátorban növekvő paradicsom.

A szatymazi kollektív emlékezet meg is említ egy ezzel kapcsolatos furcsaságot: nyáron a nők úgy hordták az otthonkát, hogy a legjobb esetben is csak alsóneműt vettek alá, a vékony poliészter pedig erősen átsejlett (ezt le is ellenőriztük a szatymazi tárlaton).

„Egy nyeles bugyit azért csak veszünk alá – ezt mondta mindig a mama”

– illusztrálja a jelenséget Feketéné Bárkányi Ilona, a kiállítás társrendezője, egyben az otthonkáknak otthont adó kultúrház igazgatója. Látszik, hogy a szatymaziak jól felkészültek: az alsónemű említésére kollégája beszalad az épületbe, és öt perc múlva az említett nyeles bugyival, ismertebb nevén egy hosszú szárú bundabugyogóval tér vissza a kiállítás helyszínére.

A témához tartozik az is, hogy a hatvanas-hetvenes években még annyi testszőrzet borított mindenkit, amennyit a természet szánt neki – és innentől kezdve már döntsön a képzelet arról, ki hogyan fejezi be ezt a gondolatsort.

Fotó: Bődey János / Telex

  • A teljes cikk az eredeti környezetében még több fotóval a Telex oldalán olvasható

2020. szeptember 1-jétől az ország erre kijelölt köznevelési és szakképzési intézményeiben segíti iskolaőr az intézmény rendjének fenntartását. A Rendőrség munkavállalói állományában telephelyenként egy fő látja el szolgálatát.


Divatbemutató a szocializmus egyik legigénytelenebb női viseletéből? A hétvégén megtörtént: Szatymazon otthonkás nők vonultak a művház betonján. Szervezői közbenjárásra portrésorozatot készítettünk a manökenekről, s ki is faggattuk őket: a legtöbbjük először izzadt benne, de akadt olyan is, aki a mai napig hordja tanyasi munkákhoz. De honnan ered e már-már bensőséges kapcsolat ehhez a darab nejlonhoz? Saját tapasztalatainkon kívül néprajzos segítségét kértük a megfejtéshez. Egy biztos: Szatymazon egyszerre volt jelen a nosztalgia és a KGST-s hiánygazdaság emléke – de ez senkit nem zavart.

A valaszonline riportja.

„Az otthonka az emberi test fóliasátra.” (Bödőcs Tibor)

Kevés dolog biztos a háborúval és inflációval – meg háborús inflációval – terhelt 2022-ben. A világ változik, mostanság akár évtizedeket egy nap alatt. Bizonytalanok vagyunk, szorongunk. Ráadásul melegszik az idő, aszály van az Alföldön. Látszik ez a szegedi gyors ablakából is, a V43-as mozdony menetszelétől porzik a homokos csongrádi talaj. Bizonyosságok után szomjazunk, mert kevés dolog képes a „minden változatlan”-életérzést kiváltani. A múlt hétvégén rendezett szatymazi Őszibarack Fesztivál és Falunap azonban ilyen. Van is miért fesztiválozni, a baracktermés végre bőséges volt. A fénykor persze messze, a Szeged elővárosának is beillő községben legfeljebb a féltucatnyi tehervágány emlékeztet arra, hogy valamikor itt volt a magyarországi őszibarack-termelés szívcsakrája. Külön elnevezése is van: szatymazi termőtáj. Állítólag azért lehetett az, mert a homokos talajról visszaverődő, egyébként is sok napfény alulról is melegíti a fákat. Az meg jó a baracknak.

Az állomásról (intercity-megálló, hahó!) kilépve azonnal bográcsillat vegyül a hidroglóbusz felé guruló lovaskocsi aromájába. A Május 1. utcai ivóban délután 1-re ígérik a marhalábszár pörköltet. Nincs idő megvárni, a nagy dolgok a Dankó Pista Művelődési Ház környékén történnek. Látszólag átlagos falunap (v.ö. változatlanságok): barack- és héliumoslufi-árusok, körhintások és Csíki Sör-pult képezte csődület. A mazsorettesek fellépése után pár órával, a sörsátorban, Korda Györgyé és Balázs Klárié a színpad – „Esküszöm neked, a felhőtlen égre // Esküszöm neked, hogy sose lesz vége…”

 

A kiállított otthonkákból pedig divatbemutató lesz – mikor, ha nem az Őszibarack Fesztivál és Falunapon?

A modellek többnyire helybéli asszonyok, akik vállalták, hogy részt vesznek az iróniába hajló nosztalgikus rendezvényen, és otthonról hozott vagy épp a kiállításról kölcsönvett otthonkákban végigsétálnak a Dankó Pista Művelődési Ház hátsó udvarának betonjárdáján.

Hogy a program a vicc kategóriáját súrolja, azt a szervezők is elismerik, az otthonkában rejlő nosztalgiaérték azonban komoly tömeget csábít a nyárfa alá. De mi vesz rá valakit, hogy az ántivilágnak ebben a jellegzetesen igénytelen ruhadarabjában fesztiválozók szeme láttára illegesse magát? A szatymazi polgármesteri hivatal munkatársa, Kémeri Attila ötletgazda szerint a divatbemutató közösségi élmény, hiszen elsősorban a szatymazi lakosok adták össze a kiállítás alapanyagát az önkormányzat felhívására: „Szerintem ha egy fiatal lány egy otthonkát fölvesz, az poén. Érdekes ruhadarab egyébként, mert ormótlan, és úgyszólván nem a nőiességet kiemelő. Ezért is lehetett olyan népszerű: viselőjét »ápolta és eltakarta«.”

 

 

  • A riportnak korántsincs vége.
    A teljes tartalom a manöneknportrékkal és Szőka András hangjával a Válaszonline oldalán.

Kép és szöveg: Válasz Online/Vörös Szabolcs


Tóth-Molnár Géza videója az Őszbarackfesztivál szombat délelőtti felvonulásairól. A Rézhúros Banda és néptáncosaik a Nyár alatti helyszínről vonultak körbemuzsikálni és áttáncolni a fesztivált. A fogatosok a Víztorony téri bázisukról indultak, a látványon túl zenészekkel csábítottak a falunapra.

 


Mindenkinek van legalább egy olyan sztorija a falunapos hétvégéről, amit többször is elmesél. Itt az alkalom most az egész falunak elmondani! A Mi Lapunk augusztusi számába olyan olvasói írásokat várunk, amik az Őszibarack-fesztiválról szólnak. Legyen az személyes élmény-, és hangulatjelentés, elfogult vagy elfogulatlan beszámoló. A beszámoló lehet egymondatos odaszólás, de akár 1-2 oldalas szövegfolyam is.

Arra biztatjuk az olvasókat, hogy küldjenek rövid falunapos írásokat az augusztusi lapszámba! Írjanak, írjanak és biztassák erre írástudó ismerőseiket is!
Barátsággal kíván kellemes nyarat a szerkesztő, aki július 23-áig  a következő email-címre várja a falunapos szövegeket:
kulturkubikos@gmail.com

 

 



Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy fergeteges sikere volt szombaton délután a szatymazi ottthonka-show-nak. A lelkes amatőr manökenek manírmentes, bájos természetességét remekül egészítette ki Szőke András stand-up minőségű konferálása. Az ország első otthonka-kiállítását nagy várakozás előzte meg, nem csak a szatymaziak készültek rá, az országos sajtó is figyelemmel kísérte. Budapestről jónéhány médium stábja kifejezetten az otthonka-show miatt jött Szatymazra.

A ‚60-as, ’70-es évek klasszikus otthoni viseletéből az ország több pontjáról is érkezett kiállítási darab a ma már ritkán viselt ruhaneműből. Van köztük olyan is, ami akkoriban Németországban hódított.

 


Az otthonkáról legtöbbünknek a Barátok közt Magdi anyusának mindennapi viselete jut eszünkbe, pedig ötven-hatvan éve még ez volt az asszonyok otthoni viselete. A Szatymazi Művelődési Ház gondolt egyet és megkérte az asszonyokat, hogy mindenki kapja elő a szekrényből, rég nem hordott darabját. A kiállításnak hatalmas sikere lett. Hogy, miért az kiderül a videóból.

 

 


Kétségkívül az otthonka divatbemutató és kiállítás volt a Szatymazi Őszibarack Fesztivál és Falunap leginkább várt programpontja szombaton. A vidám és lelkes modellek Szőke András kommentálásával bebizonyították, hogy nemcsak szellős, kényelmes és praktikus, de határozottan szexi ruhadarab ez az otthoni viselet – írja a delmagyar.hu portálon Koós Kata.

A település legfőbb büszkeségeként most is a zamatos őszibarack állt a szatymazi falunap középpontjában. Minden látogatót ingyen barackos palacsintával vendégeltek meg a szervezők, a Szatymazi Nőegylet pedig ingyen őszibaracklét kínált, valamint meghirdette a barackos ízek ütközetét. Gulyás Zsuzsanna, az egylet elnöke lapunknak elmondta, édesség kategóriában érkezett a legtöbb nevezés. A harmadik helyen barackos-áfonyás tortájával Bitterné Benkó Ilona végzett, ezüstérmes tökös-barackos lepényével Kuruczné Oláh Andrea lett, az aranyérmet pedig baracktorta variációival Kuspiné Rácz Mónika nyerte.

Az Őszibarack Fesztivál és Falunap leginkább várt programpontja az otthonka divatbemutató és kiállítás volt, amelynek ötlete a település kommunikációs felelőse, Kémeri Attila fejében született meg.

Ez már a 29. fesztivál, szerettünk volna valami új programot kitalálni egyrészt a helyiek szórakoztatására, másrészt pedig, hogy minél messzebb menjen a falu híre országszerte. Töprengtem az őszibarackon, beugrott a lekvárfőzés, arról pedig eszembe jutott a nagymamám. Két településsel arrébb, Csengelén lakott, és gyerekként a nyarakat nála töltöttem a tanyán. Bevillant, ahogy főzte az őszibarackot az otthonkájában, innen jött az ötlet

– mondta el lapunknak.

Rögvest el is kezdődött a gyűjtés, körülbelül száz otthonkát ajánlottak fel a kiállításra zömmel a szatymaziak, de a környékbeli kistelepülésekről is szép számmal érkeztek a különleges ruhadarabok. A manöken szerepét helyi lányok és asszonyok vállalták.

Igazi tanyasi vagyok, ahhoz az élethez pedig hozzátartozott az otthonka. Sőt, manapság is hordom otthon, mert praktikus, minden elfér a zsebében, nem koszolom össze alatta a ruhát, lenge és szellős. Persze nem a nejlon, az szúr és nagyon meleg, a pamut viszont kényelmes viselet. A kifutót azért vállaltam, mert jó buli, nagyon jó a hangulat

– mondta Farkas Anett.

A modellek nemcsak egyszerűen maguk köré kanyarintották az otthonkákat, nagy gondot fordítottak a kiegészítőkre: fejkendőkre, köténykékre, nyújtófára, tejes kannára, söprűre. A divatbemutatót Szőke András kommentálta, aki minden darabot külön minősített.

A delmagyar.hu portál cikkében fotókat és videót is nézhetünk az eseményről.

Fotó: Török János


A 29. Őszibarackfesztivál és falunap első napjának képei.

 

Július 9-én, szombaton reggeltől késő estig pörögnek az ingyenes programok a faluház környékén.
Légy ott! legyen ott Ön is!

 


Csütörtök délutáni pillanatképek.

 


A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Barackvirág Óvoda pályázatot hirdet Karbantartó/udvaros munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony
Foglalkoztatás jellege: teljes vagy részmunkaidő

A munkavégzés helye: 6763 Szatymaz, József A.u.3.

A munkakörbe tartozó, illetve megbízással járó lényeges feladatok:
Az intézmény területén, helyiségeiben előforduló napi, heti és havi szintű javítási és
karbantartási, üzemeltetési munkák elvégzése. Az udvar és az épület környezetével,
gondozásával kapcsolatos feladatok ellátása. Egyéb észlelt és jelzett hibák javítása.
Illetmény és juttatások: Bruttó 260000 ft/hó

Pályázati feltételek:
– Szakmunkásképző intézet, épületfenntartással kapcsolatos szakképesítés /kőműves, víz- és csőhálózat szerelő, asztalos, villanyszerelő/,
– büntetlen előélet,
– cselekvőképesség ,
– magyar állampolgár, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
– karbantartói munkakörben szerzett tapasztalat,
– B kategóriás jogosítvány,
– szakközépiskolai végzettség.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:
– iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevelek fénymásolata,
– fényképes szakmai önéletrajz,
– 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, amely igazolja, hogy büntetlen előéletű,
valamint tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt nem áll
(a pályázatnak nem, csak az állás betöltésének feltétele),
– nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak pályázattal összefüggő
kezeléséhez.

A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2022. július 15. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: 2022. július 8.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt
Marótiné Balogh Zita igazgató nyújt, a 06/30-822-7148-as telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:
– Postai úton, SZKTT Szatymazi Barackvirág Óvoda, 6763 Szatymaz, József A.u.3.
– Elektronikus úton ovoda@szatymaz.hu email címen.

A pályázat elbírálásának határideje: 2022. július 12.


Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Szatymaz Község Képviselő-testületének a pénzbeni és természetbeni szociális ellátásokról szóló 16/2021. (XII.10.) rendelete 11. §-a alapján, óvoda- és iskolakezdési támogatás iránti kérelem benyújtására van lehetőség az alábbiak szerint:

  • A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át (71.250.- Ft) és vagyonnal nem rendelkezik.
  • A pénzbeli támogatás jogosultja az óvodai nevelésben részt vevő, valamint általános iskolai és középfokú oktatás nappali munkarend szerint folyó oktatásában részt vevő gyermek.
  • A támogatás mértéke 10.000,- Ft/gyermek.

A támogatás iránti kérelmet 2022. július 01. napjától 2022. szeptember 30. napjáig lehet benyújtani. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

A kérelmeket, az arra rendszeresített formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalban lehet leadni.

A formanyomtatvány a Polgármesteri Hivatalban átvehető, illetve a www.szatymaz.hu oldalról letölthető.

Szatymaz Községi Önkormányzat


Gondozzuk a parkot, gyártjuk a dekorációs elemeket. Készülnek az otthonka kiállítás tervei, felújítjuk a miniskanzen épületeit.
A faluház mögötti udvar, a “Nyár alatt” évről évre az őszibarack-fesztivál kedvenc élő zenés, közösségi kulturális helyszíne. Az idén is ide várjuk a nagyszínpadi események sűrűjében megfáradt fesztiválozókat.

A “Piknik a Nyár alatt” egy családias, csendes, hűsölős helyszín az őszibarackfesztivál és falunap mellékén.
A Rézhúros banda egész napos zenei workshoppal és koncerttel színesíti a falunap programkavalkádját. Közös főzésre invitálunk: Rózsa Teodóra bábszínész és Szőke András Balázs Béla-díjas filmrendező vezényletével. Számítunk a lelkes krumplipucolókra, lencseválogatókra és fakanálfigyelőkre, valamint a kéretlen tanácsadókat is megtűrjük az üst környékén.
A zenészek kötetlen hangszer- és zenészsimogatóra várják a fesztiválozókat. Az esti jammsession-be, a közös zenélésbe bárki beszállhat a tábortűz mellett.
A nyár alatti programok a természetközeli élményekre koncentrálnak, s amellett, hogy elmossák az előadó és közönsége közti határokat, környezetünk megóvására is buzdítanak: kérjük, ha teheti, az ételkóstolókhoz hozzon magával nem eldobható tálat, evőeszközt! Figyelem, reggeltől késő estig gyermekbarát környezet és hangulat! Hozzon pokrócot, elemózsiás kosarat, heveredjen a nyár alá családtagjaival és barátaival – a látni és hallani valót mi biztosítjuk!

Képeinken Fábián Tamás agyaggal újratapasztja és mésszel festi át az udvari kemencét.

 



2022-ben 16. alkalommal rendeznek Magyarország területén teljes körű népszámlálást. Ez egy olyan egyedülálló statisztikai adatfelvétel, amely egyidejűleg biztosítja a szükséges adatok teljességét és területi részletezettségét. Az egyetlen olyan adatforrás, amely teljes körű képet nyújt a népesség és a lakásállomány jellemzőiről.

A népszámlálást megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a népszámlálás részleteiről, a válaszadás módozatairól (pl. az online internetes kitöltéshez szükséges egyedi azonosítóról) felkérő levelet fog küldeni valamennyi magyarországi címre. A felkérő levél nevet nem, csak címet tartalmaz, ezért a pontos felkérés érdekében elengedhetetlen, hogy a levelek a megfelelő címekre érkezzenek.

A postai kézbesítés minél pontosabb teljesítése érdekében kérjük a lakosságot, hogy a házszámokat, illetve többlakásos épületek esetében az ajtószámot is pontosan tüntessék fel az épületeken és postaládákon.

A népszámlálásra vonatkozó legfontosabb szabályokat, beleértve a gyűjtendő adatok körét, a 2022. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény (népszámlálási törvény) írja elő. A népszámlálási törvény szerinti adatszolgáltatás – az egészségügyi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó adatkörök kivételével – kötelező.

Az adatgyűjtés a mai kor igényeinek megfelelően három módon teljesíthető, egyrészt az interneten a kérdőívek önálló kitöltésével, valamint elektronikus eszközöket használó számlálóbiztosok közreműködésével valósul meg, papír alapú kérdőívek nélkül az alábbiak szerint:

  • október 1. és október 16.között: internetes önkitöltési időszak (az online kitöltött kérdőíveket az adatgyűjtő rendszer 2022. október 16. éjfélig fogadja el!)
  • október 17. és november 20.között: számlálóbiztosok általi személyes adatgyűjtés (azon lakosok körében, akik nem töltötték ki az online kérdőívet)
  • november 21. és november 28.között: pótösszeírás-polgármesteri hivatalban (azon kimaradt lakosok körében, akik az előző két lehetőség közül egyikkel sem éltek)

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Azok összesített formában kerülnek nyilvánosságra, semmilyen módon nem összeköthetők a válaszadók személyével.

Szatymaz, 2022. június 29.

Dr. Makay Enikő
jegyző
helyi népszámlálási felelős


Nyitóképünkön Pék Lajosné Ili néni – Ravazd, 2006 (Győr-Sopron-Moson megye)  fotó: Klesitz Piroska

Július 9-én az Őszibarack-fesztivál alatt nyílik meg Szatymazon Magyarország első és ezeddig egyetlen otthonka kiállítása. A faluház otthonka gyűjtő felhívására többtucatnyi otthonka érkezett, és a megnyitóra tervezett élőzenés divatbemutatóra is jelentkeztek lelkes amatőr manökenek.

Aki szeretné a gyűjteményt gyarapítani, az július első napjaiban még megteheti.

A felajánlott otthonkákat katalogizáljuk, kérésre a kiállítás után visszaadjuk tulajdonosaiknak. De szívesen vesszük, ha minél több darabot örökbe adnak és azok így a tervezett országjáró és határon túli vándorkiállítás részévé válnak.

A kiállításnyitón és az amatőr modelleket felvonultató divatbemutatón tévéfelvétel készül, fotósokkal lesz jelen jó néhány országos sajtóorgánum, ezért a kifutóra csak olyanok jelentkezését várjuk, akik hozzájárulnak a felvételek nyilvánosságra kerüléséhez.

  • Így szólt az eredeti felhívásunk:

A Kádár-korszakban minden asszonynak és lánynak volt otthonkája, de még ma is sokan használják a vidéki élet szimbólumát, a „szaladgálati asszony-ruhát”. A Dankó Pista Művelődési Ház (Szatymaz) egy országos kiállítást tervez, ahol a Szeged környéki, homokháti településekről gyűjtött nejlon- és egyéb anyagú otthonkákat mutatjuk be. Ha megvan még a nagymama, vagy édesanya otthonája, esetleg a saját nem használt otthonkáját szeretné megmutatni, adja kölcsön, vagy adja örökbe a kiállításra!

A kiállításra szánt otthonkákat a következő helyen lehet leadni:

Dankó Pista Faluház
6763 Szatymaz, Dózsa Gy. u. 42.

infovonal: 30 3 722 622


Végéhez ért az üvegipari vállalat eddigi legnagyobb bővítése. Az összesen 5.400 alapterületű új üzemrésszel így már több mint 35.000 m2-en zajlik a síküvegfeldolgozás, a bővítéssel együtt pedig számos új munkahely is létesült az elmúlt egy évben.
Az évszázados családi gyökerekkel rendelkező, korábban Szilánkként ismert üvegipari vállalat 10 évvel ezelőtt költözött a Szeged határában, zöldmezős beruházás keretében felépített új gyárába, az üzem területe azóta pedig már kétszer is növekedett. A most átadott harmadik, minden eddiginél nagyobb bővítést a biztonsági üveg iránt robbanásszerűen megnövekedett kereslet tette indokolttá.

 


Új hőmegmunkáló és lamináló gépsorok, az előkészítési munkákhoz szükséges megmunkáló központok és csiszoló berendezések érkeztek az eddigiek mellé, így az építőipar növekvő igényeit gyorsabban, nagyobb mennyiségben és nagyobb méretben tudja kiszolgálni a vállalat. A bővülő géppark azonban mostanra szükségessé tette a meglévő üzemterület bővítését is. Az egy évvel ezelőtt indult és most átadott beruházás első ütemében az üzemcsarnok nyugati irányban 20 méterrel lett hosszabb, a második ütemben pedig az északi részen egy teljesen új, 30 méter széles és több mint 100 méter hosszú csarnokrész épült.
Az új csarnok átadó ünnepségén
Varga Gusztáv, a cég alapítója és vezérigazgatója elmondta: a folyamatos beruházások célja, hogy a vállalat a nemzetközi mezőnyben is továbbra is helyt tudjon állni, a versenyképességgel pedig fejlődő munkahelyet tudjanak biztosítani a régió számára. A nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágását követően Varga köszönetet mondott a projektben közreműködő munkatársainak és partnereinek.
A Szeged határában álló ipari parkban így immáron több mint 35.000 m2-en folytathatják az üvegipari tevékenységet, amely így a régió egyik legnagyobb termelő
központjává nőtte ki magát. 


Hétfő nulla órától csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pénteken.

Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot.

Az NNK és a katasztrófavédelem nyomatékosan kéri, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, kerülje a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és a zsíros ételek fogyasztását. Senki ne tartózkodjon 11 és 15 óra között a tűző napon óvintézkedések nélkül; védje bőrét a leégés ellen megfelelő öltözködéssel, szellőző ruházattal és napvédő készítményekkel. Különösen figyeljenek erre a szabadtéren dolgozók és a szabadtéri rendezvények résztvevői – hangsúlyozták.

A járművezetők fokozottan figyeljenek, vezessenek óvatosan, mert a nagy meleg könnyen dekoncentráltságot okoz. A vízparton tartózkodók se napozzanak 11-15 óra között, és felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe – hívták fel a figyelmet.

Sose hagyjanak gyermeket, állatot a tűző napon parkoló autóban, mert ilyen időben akár 70 Celsius-fok fölé is emelkedhet a jármű belső hőmérséklete. Ha napon álló autóban hagyott gyermeket vagy háziállatot látnak, hívják a 112-es segélyhívószámot! – kérték.

A nagy melegben – folytatták – megnőhet a szén-monoxid kialakulásának veszélye is, mert légdugó alakulhat ki a kéményben. A kéménybe beszorult hideg levegő miatt a vízmelegítéskor keletkező füstgáz visszaáramolhat a lakásba, ami tragédiához is vezethet. Ahol nyílt égésterű vízmelegítőt használnak, ott tanácsos szén-monoxid-érzékelőt elhelyezni – ajánlják.

A hőség miatt az országos tisztifőorvos javasolta az áram- és vízellátás zavartalan fenntartását, a programozott karbantartások elnapolását.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint vasárnaptól fokozódik a hőség. A jövő héten már 38 fokos maximumokat is mérhetnek és többfelé a leghidegebb órákban is 20 fok felett alakul a hőmérséklet.


Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Szatymazi Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, (péntek) munkaszüneti nap, ezért a Polgármesteri Hivatal 2022. július 1. napján zárva tart.
A hivatali szünnap után legközelebb 2022. július 4. napján, hétfőn, a megszokott ügyfélfogadási időben, 8-tól 12 óráig tartunk ügyfélfogadást.
Megértésüket és közreműködésüket köszönjük!

Barna Károly  polgármester
dr. Makay Enikő  jegyző

Tekintetes Szerkesztőség! Meglepetéssel olvasom a Központi Védjegy Értesítőben, hogy a Magyar Divatcsarnok Ruttkai Antal és Pál budapesti cég áruháza kizárólagos használatára védjegyeztette az otthonka ruha elnevezést azzal, hogy mindenféle textilanyagból előállítható kötény- és felsőruhaszerűen kombinált női ruhát ezen a néven más ne hozhasson forgalomba. Bátorkodom tisztelettel megjegyezni, hogy Ruttkai Antal igen nagy tévedésben van akkor, ha azt hiszi, hogy az otthonka szó új veretű magyar kifejezés. Az otthonka éppúgy, mint a cifra szűr, suba, bekecs, országszerte általánosan használt, nemcsak népies, de egyenesen népszerű magyar szó bizonyos ruházati cikk megjelölésére. Már nagyapám is otthonka néven hozta forgalomba a házias női ruhákat – olvasom a Textil-Ipar 1938. február 25-i számában, miközben az egyik szatymazi élelmiszerbolt teraszán arra várok, hogy lecsendesedjen a vihar.

Ugyanide menekül a zivatar elől egy hatvanas nő melegítőben és egy fiatalasszony farmerben, pólóban. Jót nevetnek, amikor megtudják, mi szél hozott Szeged mellé, a falujukba, majd néhány gondolat erejéig felidézik emlékeiket a műszálas holmik hátrányairól és előnyeiről.

Miután kisüt a nap, elköszönök tőlük, és elindulok az első magyar otthonkakiállítás leendő helyszínére, a Faluházba, ahol Rovó Istvánné Margit tősgyökeres helyi lakos és a tárlat szervezője, a „kultúrkubikos” Kémeri Attila közreműködésével kiteregetjük a tárlatra beküldött otthonkák egy részét a társalgó asztalára.

Akkoriban ezek a nejlonok voltak divatban. Ezt a kéket például én varrtam szabásminta alapján, legalább negyvenéves. De el köll hogy mondjam, nem voltam otthonkás, viszont nekem is volt. Odahaza előfordult, hogy fölvettem. De hogy akkor is fölvegyem, amikor elmegyek a boltba, olyat nem csináltam. Én kötős voltam, és vagyok is. Nem tudok főzni anélkül, hogy előttem kötő ne lögyön

– világosít fel Margit néni fiatalos lendülettel, pedig már több mint tíz éve nyugdíjas.

– Pöttyös otthonka is létezett? – érdeklődöm.
– Inkább csak apró virágos. De nézze, ilyenem nekem is volt, ám ez bóti! Ilyet vettek fel a ruha tetejére. Ruha nélkül ugyanis átlátszott – világosít fel az asszony, és rámutat egy absztrakt motívumos otthonkára.

– Amikor a jól végzett munka után kiültek a kapu elé beszélgetni, milyet vettek fel?
– Itt nem volt szokás kiülni a kapu elé, ilyen csak Sándorfalván volt. Nem is volt pad a házak előtt. Most sincs – vágja rá Margit néni.
A templomba járó otthonka viszont Szatymazon is ismert volt. Hétköznap, amikor az idősebb asszonyok elmentek az esti misére, felvették. Általában sötétebbet, de ez attól függött, hány éves volt, aki viselte.

Az otthonka használata az ötvenes években, a téeszesítés után terjedt el. Korábban ünneplős kötőt hordtak, amikor elmentek valahová.

Margit néni nagymamájának is volt egy „kiköményített”, vasalt, nagyon szép darabja. Templomba abban nem járt, de boltba igen, vagy ha meglátogatta a barátnőit, a rokonságot, akkor azt vette fel. Volt belőle rakott is, sima is, széles pánttal, zsebbel ellátott, alul fodros. Kartonból varrták, mert akkor az volt a divat.

– A nejlonban nem volt meleg az élet? – kanyarodom vissza a szocialista módihoz.
– Dehogynöm, pláne a ruha tetején! Én azért is nem szerettem. Ha föl is vöttem, csakis ruha nélkül. Ruhával együtt azt nem lehetett kibírni.

– Akkor mégis miért viselték, ha nem volt kényelmes?
– Őnekik az volt, szerették is. Mögvédte a ruhát, amikor dolgoztak a kertben. Akkoriban még nem voltak levetkőzve, mint ma, fürdőruhára. Az az igazság, hogy csöves alsót hordtak alá, így neveztük, mert az hosszabb volt.

Bár volt rá kereslet, megrendelésre nem varrt senki otthonkát Szatymazon. Margit néni varrhatott volna, ráállt a keze, hiszen ruhákat is készített, de meg sem fordult a fejében. Akinek szüksége volt új darabra, az megvette magának. Ha válogatni akart, bement Szegedre, ott tele voltak az üzletek különböző színű, fazonú otthonkával.

Utcán ma már Szatymazon sem viselik.

Barackkal, szőlővel sem foglalkoznak, a fiatalokat nem érdekli a gyümölcstermesztés, de készítenek irodai székeket és üveget, ahhoz meg előírt munkaruha kell. A rendszerváltás előtt vagonnal szállították a híres szatymazi őszibarackot a Szovjetunióba, főként a Ford fajtát. Természetesen azt is otthonkában szedték, válogatták, dobozolták. Margit a sajátját kirándulásokra tervezte, mindenüvé vitte magával. Ilyen értelemben ruhaként, kötényként és pongyolaként is szolgált. A patikában, ahol évtizedekig dolgozott, köpenyt viselt. Abban is meg lehetett sülni, mégsem hasonlítható az otthonkához.

(…) A riport folytatása az alábbi linken olvasható >

fotó: Magyar Nemzet / Teknős Miklós


A 29. Őszibarack-fesztivál és falunapon múlathatjuk az időt júliusban. Kedves hagyománya a településnek, hogy pénteki a megnyitón az előző településünnep óta eltelt egy évben született gyerekek is bemutatkoznak: ilyenkor a polgármester virággal és emléklappal köszönti a babákat és szüleiket. Ekkor adják át egy-egy életműért a Szatymaz községért kitüntető címet, valamint az is kiderül, ki kerül be a szatymazi díszpolgárok sorába.

A szatymazi Őszibarack-fesztivál és falunap szombaton több helyszínen zajlik. Ingyenes ételkóstolók, fogatverseny, és gyermekprogramok sokasága várja a nagyérdeműt, két főzőversenyre lehet nevezni. A faluház mögött egész napos élő zenés, pokrócos, függő foteles minifesztivál zajlik: a „Nyár alatt” közösségi programok, népzene és néptánc várja a nagyérdeműt.

A nagyszínpadon délután a helyi művészeti csoportok is bemutatkoznak, majd színpadra lép többek között a Pacsirták, Tatabai Nejad Flóra, valamint Balázs Klári és Korda György is. A fesztivál hangulatfelelőse és házigazdája Szőke András humorista, filmkészítő.

      


A következő földi kémiai védekezés 2022. június 16-án a napnyugta utáni időszakban történik.

Tartaléknapok: 2022. június 17. és 18.

A lárvák elleni védekezés földi és légi biológiai módszerekkel, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezelések földi kémiai módszerekkel történnek, a
szakértők által meghatározott területeken.
A kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szer. A készítmény a kijuttatott mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.
A lárvák elleni védekezés földi és légi biológiai módszerekkel, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezelések földi kémiai módszerekkel történnek, a
szakértők által meghatározott területeken.
A kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szer. A készítmény a kijuttatott mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik. a szúnyoggyérítésről.

Az önkormányzat a méhészeket külön is értesíti a szúnyoggyérítésről.


 

1858. június14 -én Szatymazon megszületett Dankó Pista a cigány nótaszerző. (Szülőházának helyéül egyes források a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában állott házat (a mai Bihari utca 13. sz. helyén) jelölik meg, míg mások Szeged-Fölsőtanyára (ma: Szatymaz) teszik. )

Szülei első gyermekeként látta meg a napvilágot, mindössze kilenc éves volt, amikor édesapját elvesztette. Vele együtt három húga, Irén, Etel és Róza maradtak még félárván.

Apja halálát követően nem folytathatta az iskolát. Három elemit: egy református, meg egy lutheránus osztályt végzett el. Szeretett olvasni, gyakran kért kölcsön könyveket diáktársaitól, később saját könyvtára is lett. Leginkább id. Alexandre Dumas, Victor Hugo és Jókai Mór műveit kedvelte.

Erdélyi Náci két hónapig tanította hegedülni, hamarosan azonban munkát kellett vállalnia: vályogvetőként kereste kenyerét. Virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott.

15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. A környékbeli tanyavilágban zenéltek, mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért, ételért vagy borért cserébe. A banda Joó Ferenc arcképfestő tanyáján is megfordult, a 17 éves, kékszemű Pista (az István nevet sohasem használta) beleszeretett a gazda Ilonka leányába, aki 13 éves volt, de nem neki szánták. Három évvel később Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány, a betyárvilág csendbiztosa kérte meg a lány kezét, de a leány apja elzavarta őket a birtokáról. Ilonka átadott egy szál rózsát Pistának a kapuban. Kétszeri sikertelen leányszöktetés után, végül harmadjára vitte oltárhoz a lányt a kisteleki templomban.

Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa LajosGárdonyi GézaBékefi AntalTömörkény István írtak szöveget a dalaihoz.

Később Szegedre került. Blaha Lujza előadása révén tettek szert népszerűségre első dalai. 1890-ben Budapestre utazott, majd 1895-ben elnyerte az Új Idők pályadíját azzal, hogy Pósa Lajos balatoni nótáit megzenésítette.

Az 1890-es években beutazta Magyarországot a daltársulatával, felléptek az Alföldön, valamint a Felvidék nagyobb városaiban, s ennek köszönhetően a német daltársulatok népszerűsége a háttérbe szorult. Megfordultak Oroszországban is, Moszkvában és Szentpétervárott játszottak. Anekdota is őrzi ottani sikereiket: a cári udvarban adott koncerttel olyan sikert arattak, hogy az előadás után Miklós herceg odalépett Dankóhoz, és elismerése gyanánt a muzsikus ujjára húzta legszebb briliánsgyűrűjét. A többi vendég látva a jelenetet, rendre odament hozzá gratulálni, s Dankó mindegyik ujjára került egy-egy gyűrű. Miután megteltek a kezei, a következőt mondta egy sóhaj kíséretében: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat…?!”

A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt hozzá, Móra FerencTömörkény IstvánRákosi Viktor írásaiban is feltűnt, Gárdonyi József, Gárdonyi Géza fia, megírta Dankó regényes életrajzát. 1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.

A kottaíráshoz nem értett, így dalait mások jegyezték le. Életét végigkísérte a nyomor. Tüdőbaja egyre súlyosbodott, ekkor a „Pósa-asztal” társasága indított számára gyűjtést, adományok érkeztek az egész országból a gyógyíttatására. Sanremóba küldték, ahol egy télen át kúrálták, azonban egészsége már nem tudott helyrejönni: 1903. március 29-én hunyt el, sógora budai lakásában érte a halál.

Herczeg Ferenc búcsúztatta Pesten, ötszáz cigány játszotta az „Eltörött a hegedűm…” című nótát. A szegedi múzeum előtt volt felravatalozva, Pósa Lajos és Tömörkény István mondtak búcsúbeszédet koporsójánál. A Belvárosi temetőben díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Szobra is készült, felállításának ügyét Pósa Lajos szervezte meg. Margó Ede szobrászművész formálta meg a dalköltő alakját, amiért honoráriumot nem kért, csupán a felhasznált márvány árát. Végül 1912. október 20-án állították fel művét, Erzsébet királyné szobrától nem messze.

Szatmyazon a település intézménye, a Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár nevében is őrzi emlékét.

Életéről 1940-ben a korszellmenek megfelelő romantikus film készült, Jávor Pál, Lukácsy Margit és Simor Erzsi főszereplésével.

(via: www.televizio.sk)


A faluház világzenei sorozatának zárásaként, a szombati naplementében egy romantikus zenei élményben volt részünk. A szombathelyi hegedűvirtuóz, Horváth Dániel „Dudu“, és a Duna-kanyar érzékeny zongorista-zeneszerzője, Őri Kiss Botond alkotta formáció zenéjében a jazz, a klasszikus- és a népzene egészítik ki egymást. A szabad téri koncert a Tér Zene Program támogatásával jött létre.


Egy különleges szabadtéri koncerttel zárjuk a faluház világzenei koncertsorozatát.
A Dankó Pista Művelődési Házban az első félévben havonta láthattunk és hallhattunk egy világzenei koncertet. A koncepciójában a gasztroestekhez kapcsolt sorozatban olyan zenekarok mutatkoztak be, amelyeket eddig nem ismert a szatymazi közönség, legtöbbjük nemhogy Szatymazon, de még a Dél–Alföldön máshol sem lépett fel. Decemberben cigányzenés estünk volt, januárban az ortodox újév napján a szerb és magyar népzenéből építkező szabadkai Ethnokorr zenekar érkezett hozzánk. Februárban a Hollóének Hungarica egy fergeteges középkori farsangot varázsolt a faluház falai közé. Aztán belekóstoltunk a Mezőség kultúrájába, hallottunk zsidó dallamokat és volt román est is.

A fél éves sorozat zárásaként, a fűszeres ízek után szombat este mintegy desszertként egy visszafogottabb koncertet kínálunk. Június 11-én este 6 órától egy romantikus zenei élményt ígérő hangszerkettős koncertjére invitáljuk az érdeklődőket. A szombathelyi hegedűvirtuóz, Horváth Dániel „Dudu“, és a dunakanyari zongorista, zeneszerző, Őri Kiss Botond alkotta formáció zenéjében a jazz, a klasszikus-és a népzene egészítik ki egymást.

 

 

A varázslatos zenei estet jó idő esetén a Nyár alatti szabadtéri kisszínpadon rendezzük. Ha eső lesz, akkor a faluház nagytermébe várjuk a közönséget.
Az koncerteket a Tér Zene program támogatta.
Az ingyenes koncerthez most is gasztroest kapcsolódik: egy sosem volt nép nemzeti eledelét, piréz palacsintát kóstolhatunk

Az ételkóstolón való részvételhez szombat délig lehet regisztrálni a dankomuvhaz@gmail.com címen – aki csak a koncertre kíváncsi, annak nem kell regisztrálni.

 


A közterület-felügyelő tisztelettel kéri a szatymazi lakosokat és az ingatlantulajdonosokat, hogy ne hagyják elgyomosodni az ingatlanjaikat és az azok mellett található közterületeket.

Szatymaz Község Képviselőtestületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokról és a közterületek tisztántartásáról szóló 2/2014. (II. 13.) számú önkormányzati rendeletének 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ingatlan tulajdonosa gondoskodik:

„a. Az ingatlan és az ingatlannal szomszédos közterület úttestig terjedő teljes területének tisztántartásáról,

  1. Az ingatlannal szomszédos nyílt árok, híd, áteresz és egyéb műtárgyai tisztán tartásáról,
  2. Az ingatlanán illetve az ingatlanával szomszédos közterületen a gaz kiirtásáról, az ültetett növényzetnek a gyalogjárda fölé nyúló ágai, vagy a közterületre kinyúló gyökerei megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos forgalom zavartalanságát.”

Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén felszólításra és hatósági eljárás lefolytatására kerülhet sor.


A hulladékudvar használatáról

A szatymazi hulladékudvar a Neszürjhegyi út déli, külterületi folytatásánál található. A létesítmény kezelője kérésünkre összefoglalta, mikre kell odafigyelnünk. A nemhivatalos szakmai szleng „szentháromságként” emlegeti azokat a hulladékfajtákat, amelyeket nem fogadnak a hulladékudvarok:

– kommunális (háztartási) hulladék,

– azbesztanyagú tetőelemek (hullámpala),

– kátránypapír.

Ezeket sajnos csak a veszélyeshulladék-kezelési joggal bíró szolgáltató telepén lehet leadni, illetve itt lehet az elszállítást megrendelni. A veszélyes hulladékot hétfőtől péntekig 8:00–14:00 óráig lehet leadni a Szeged, Dorozsmai út 35. szám alatt (tel.: +36 30 681 5251)

A Neszürjhegyi úti gyűjtőhelyen leadható hulladékokat fajtánként szétválogatva kell bevinni.

 

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tejesdobozokat a kommunális szemétbe, és ne a hulladékudvarba szánt csomagba tegyük, mivel azok szétválaszthatatlanul több anyagfajtából vannak összeépítve!

A létesítménykezelő arra is felhívja a figyelmünket, hogy az ott dolgozónak a leadott hulladékot a lerakodás előtt munkaköri kötelessége ellenőrizni, valamint – a hulladékkövetési előírások alapján – elvégezni az adminisztrációt. Ehhez a hulladékot leadni érkezők megértését és együttműködő türelmét is kéri.

A szatymazi hulladékudvar nyitvatartása

Kedd és szombat: 08:00 –11:00 és 15:00–19:00
péntek: 08:00–11:00 és 14:00–18:00

(Kérik, hogy zárás előtt legalább 30 perccel érkezzünk oda .)

Elérhetőség: +36 70 682 8571

A lomtalanításról

A nem veszélyes háztartási hulladék részét képező lomhulladék (lom) szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal, a március 15-e és november 15-e közötti időszakban házhoz menő lomtalanítás keretében gondoskodik, amelyet csak a közszolgáltatásra (szemétszállításra) szerződött ingatlanhasználók vehetnek térítésmentesen igénybe. A szolgáltatás Szatymaz bel- és külterületén egyaránt igénybe vehető.

A rendszert ismerő tanácsadónk azt javasolja, hogy akinek csak kevés elszállítandó lomja keletkezett, fogjon össze néhány szomszéddal, és közösen, egy címre kérve igényeljék a házhoz menő lomtalanítást. Így az össszefogó címeket egyenként „felhasználva” egy háztartás évente többször is igénybe tudja venni a szolgáltatást.

A házhoz menő lomtalanításra vonatkozó igény bejelenthető

– a +36 80 180 480 zöldszámos telefonszámon (hétfőtől csütörtökig 08:00–15:00, pénteken 08:00 –13:00 óra között),

– személyesen a szegedi ügyfélszolgálatnál (Szeged, Stefánia 6.).

– online: www.szegedihulladek.hu oldal Lomtalanítás menüpontja alatt.


A szatmyazi érdekességekre összpontosító interjú a szegedi városi televízióban, a TiszapArt tv-ben és a vajdasági InfoTV műsorában látható.


Meszes Illésné, Gábor Mária 1927. június 8-án született Kiskundorozsmán. Testvérével és szüleivel Zsombón éltek, itt járt a Királyszéki iskolába. Az esküvője napján, 1948. november 8-án költözött a hitvesi házba. Egy lánygyermeke született. Az 1970-es évek elején költözött Szatymazra, de ideje java részét a zsombói határban a gazdaságban töltötte. Három unokája és öt dédunoka is köszönti ezen a napon. Jelenleg legnagyobb unokájával és annak családjával élnek Zsombón a lápastói tanyán.


Idén is pünkösdi királyt választottak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, 7 versenyző mérkőzött meg az ügyességi lovas vetélkedőn.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban pünkösdhétfőn a szatymazi Tóth Ferenc Dávid, a szegedi Tóth Gábor, a szatymazi Vízhányó Zoltán, a balástyai Tóth Krisztián Iván, dorozsmai Mihálffy Tibor, a balástyai Bakos Zoltán és a balástyai Kiri Endre mérte össze tudását és lovának bátorságát.

Végül a kitüntető címet a szatymazi Vízhányó Zoltán nyerte el Jamina nevű nóniusz kancájával, 3 perc 11 másodperc alatt teljesítették a pályát.

A pünkösd a keresztény hagyomány szerint Európa szerte ősi tavaszköszöntő ünnep, a néphit szerint pedig ha pünkösdkor jó az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken még ma is él a pünkösdi király megválasztásának szokása, amelynek során a férfiak különböző ügyességi próbákon, bikahajszán, lóversenyen, bothúzáson, kaszáláson mérik össze erejüket és ügyességüket. Itt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban évről évre ügyességi lovas vetélkedőt rendezünk, így választjuk meg a pünkösdi királyt – mondta el Kremper Attila, a Skanzen vezetője.

Régen a pünkösdi király kiváltsága volt, hogy a község minden lakodalmába, mulatságába és ünnepélyére hivatalos volt, valamint minden kocsmában ingyen ihatott a település számlájára, lovára és marhájára a társai vigyáztak, apró vétségért pedig nem kapott testi büntetést. Ilyen kiváltságok már nem járnak, de serleget, koszorút és vásárlási utalványt mindenképpen kap a győztes – mondja Kremper.

Fotó: Karnok Csaba – Délmagyarország

 


Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából 2022. június 4-én.
A színpadon a Kiss Kata zenekar.

  • További képek a Kiss Kata zenekar koncertjéről a Fotóalbumban

Június 4-én, szombaton a Covid miatti két éves kényszerpihenő után újra megrendezésre kerül a IV. Csaba Béla Judo Emlékverseny, a Szatymazi SE szervezésében. A rendezvény során az újszegedi Városi Sporcsarnokban 8 tatamin, 5 országból, 3 korcsoportban, mintegy 400 judós mérheti össze tudását. A versenyről a Szatymazi Sportegyesület edzőjével, Szabó Csabával beszélgettünk. (A szeged365.hu összefoglalója)

CSABA BÉLA TETTE LE SZEGEDEN A JUDÓ ALAPKÖVÉT

Az edző elmondta számunkra, 66 évvel ezelőtt, 1956 – ban Csaba Béla alapította Szegeden és Csongrád – Csanád megyében a judót, ő tette le a sportág alapköveit, az ő emlékére már negyedik alkalommal kerül megrendezésre a most szombati esemény.

HÁROM KOROSZTÁLY VERSENYZŐI MÉRKŐZNEK MEG A TATAMIN

Az emlékversenyen az U13-as, U15-ös és az U18-as ifi korosztály méretteti meg magát a tatamin. Az eseményre Magyarországról körülbelül 70-80 klub érkezik, de ukrán sportolók is részt vesznek a versenyen, akik itt edzenek, amíg a hazájukban háború zajlik, valamint szerb és román sportolók is szép számmal képviseltetik magukat. Ahogy Szabó Csaba elmondta, a Szatymazi Sportegyesület pedig 15 versenyzővel indul a viadalon.

A SZATYMAZI SE VERSENYZŐI VALAMENNYIEN ÉREMESÉLYESEK

“A mi sportolóink közül szerintem mindegyik éremesélyes, és nagyon remélem, hogy sok-sok aranyérmet fogunk látni tőlük” – mondta el a Szatymazi SE edzője, majd hozzátette, a klubnak sikerült megkapnia az Ifjúsági B Magyar Bajnokságot, melyet október 8-án rendeznek meg, s aminek kitűnő ugródeszkája lehet a Csaba Béla Judo Emlékverseny.

A VERSENY MINDEN ÉRDEKLŐDŐ SZÁMÁRA NYITOTT

Ahogy Szabó Csaba beszámolt róla, a verseny nyitott, bárkit, aki érdeklődik a judo iránt és szeretne szurkolni a versenyzőknek szeretettel várják a rendezvényre, ahol 9 órától kezdődik a mérlegelés, 11 órakor kerül sor a hivatalos megnyitóra, majd egészen este 8-8:30-ig tart a verseny.

SZEGED365 PODCASTINTERJÚ SZABÓ CSABA, EDZŐVEL

Hallgasd meg teljes beszélgetésünket Szabó Csaba edzővel, melyből még többet megtudhatsz a szombaton induló viadalról!


Szatymaz Község Képviselő-testülete 2022. június 09. napján (csütörtök) 15:00 órától képviselő-testületi ülést tart, melyre tisztelettel meghívom.

Az ülés helye: Dankó Pista Művelődési Ház és Könyvtár, Szatymaz, Dózsa György u. 42.

Napirendi pontok:

1. Tájékoztató a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatalának 2021. évi tevékenységéről
Előadó: a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi, Járási Hivatal képviselője

2. Tájékoztató a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő, a települést érintő közutakról.
Előadó: Zrt. képviselője

3. Beszámoló a Szatymazért Alapítvány 2021. évi tevékenységéről
Előadó: Szatymazért Alapítvány képviselője

4. Előterjesztések
Előadó: jegyző

Az anyagok nyilvánosan elérhetők ide kattintva, vagy az Előterjesztések menüpontban.

Szatymaz, 2022. június 03.

Barna Károly
polgármester


A Magyar Gasztronómiai Egyesület már tíz éve igyekszik figyelemmel követni a legjobb magyar fűszerpaprikatermelők eredményeit, segítségünkre van ebben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályának (NAIK ZÖKO) szegedi kutatóállomása (régebbi, közkeletű nevén: szegedi paprikakutató), számos élelmiszeripari szakember, szakács, agrárszakember és lelkes hobbista.

Tizennyolc tételt kóstoltunk április végén a zuglói Szaletly étteremben. A minták egyik fele a korábbi tesztjeinken már szerepelt, a hazai paprika-élmezőnyhöz tartozó termelőktől érkezett, a másik fele pedig a NAIK ZÖKO szegedi kutatóállomásáról: minden novemberben nagy paprikamustrát tartanak a Szatymazi Gazdanapok keretén belül, ahová rengeteg kistermelő küldi el paprikáit. Elsősorban szeged környéki termelők, sokan közülük csak saját, családi használatra termesztenek paprikát. A szatymazi paprikamustra nemrég nevet is kapott, újabban már Vastagh József Paprikaőrlemény-verseny. (Vastag József röszkei tanár, népművelő, néprajzkutató, a helyi paprikakultúra lelkes kutatója és népszerűsítője, paprikatermelő volt, 2014-ben hunyt el.) Tehát a 2021. novemberi szatymazi verseny legjobb kilenc paprikája adta a mezőny másik felét.

A minták közül kiemelkedett a Rubin Szegedi Paprikafeldolgozó Kft. Szegedi Csipedett „kézzel válogatott” tétele, illetve szintén a Rubin Bio minősítésű szegedi paprikája. Gyanúnk szerint ez a két tétel lehetett a legfrissebb őrlés (vagy a legjobb, legaromatartóbb csomagolás), de kirobbanó gyümölcsösségük, frissességük miatt a tesztelők többségénél ez a két minta végzett az első két hely valamelyikén.

fotó: Bakcsy Árpád / Bűvös Szakács

(…)

A harmadik legtöbb pontot a szatymazi versenyen is remekül szerepelt szeged-gyálaréti kistermelő, dr. Szabó Sándor „szegedi édes válogatás” nevet viselő mintája kapta. Érdekesség, hogy tesztelő panelünk szakácsszekciója (Vidák Zoltán, Takács Lajos, Bernát Dániel) sokkal magasabbra pontozta ezt a paprikát, mint a nem szakács foglalkozású kóstolók. Mindhármuknál ez a minta lett az első.

Negyedik lett a szatymazi mustra abszolút győztese, a zákányszéki Sós Győző „édes” papikája. Sós Győző nevével eddig nem találkoztunk, korábban viszont évről évre a szatymazi verseny élmezőnyében szerepelt Sós János zákányszéki termelő, nem lehetetlen, hogy ugyanarról a családi vállalkozásról van szó.

(…)

Nyirókép: Bakcsy Árpád


Megszakítás