A Dél-Alföld és a Vajdaság térségében szinte állandósultak az időjárási szélsőségek. Az aszályos időszakok, a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága, a hőstressz és a talajok vízmegtartó képességének romlása jelentős stresszterhelést jelent a termesztett növények számára.

Szeptember 4-én a Szatymazi Gazdakör most egy Európai Unión kívüli partnerrel egy nyertes „Erasmus+” uniós pályázat keretében olyan tudásfejlesztő projektet indított el, ami hozzájárul a gazdálkodók klímaváltozáshoz való alkalmazkodásához. A gazdakör elsődleges célja a dél-alföldi gazdálkodók alkalmazkodóképességének erősítése, míg a Pro Scientia Naturae Alapítvány a vajdasági térségben működő fenntartható, tudásalapú agrármegoldások terjesztését támogatja.

Mindkét térségben működnek már olyan klímaadaptív gyakorlatok (például talajkímélő művelési rendszerek, vízmegőrzést szolgáló technológiák, alternatív fehérjenövények, stressztűrőbb kultúrák termesztése), amelyek már igazoltan stabilizálták a terméseredményeket és mérsékelték a gazdasági kockázatokat. Ugyanakkor a tapasztalatok jellemzően helyben maradnak, nem kerülnek egységes módszertan alapján feldolgozásra és tanulási célú rendszerezésre. A két szakmai szervezet olyan szakmai tanulási folyamatot indít el, amely egységes dokumentációs és elemzési keretet biztosít a klímaadaptív, stressztűrést támogató gyakorlatok gazdasági és agronómiai alkalmazásához.

A most induló nemzetközi projektben a Szatymazi Gazdakör és a Pro Scientia Naturae Alapítvány (Szerbia) szakmai támogatást biztosít a felnőtt gazdálkodók részére a klímaadaptív növénytermesztés területén.

A közös munka a két térség klímakockázatoknak kitett gazdaságainak jó gyakorlataira építve feltárja, összehasonlítja és rendszerezi azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak a termésbiztonság, a költséghatékonyság és a gazdasági stabilitás erősítéséhez.

A projekt központi eleme a felnőtt tanulók – aktív mezőgazdasági termelők és szakmai szereplők – gyakorlati készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében egységes módszertan alapján dokumentált esettanulmányok készülnek 8 magyarországi és 8 vajdasági gazdaság bevonásával. A mintagazdaságok talajkímélő művelési rendszereket, alternatív növénykultúrák termesztési tapasztalatait, valamint a víz- és tápanyaggazdálkodást javító technológiákat valósítanak meg. Az esettanulmányok nem pusztán leíró jellegűek, hanem elemzik az alkalmazott gyakorlatok gazdasági és kockázatkezelési vonatkozásait. A tudáscsomag alkalmazásába országonként legalább 10–10 szakmai résztvevő (gazdálkodók, szaktanácsadók, oktatók) vonnak majd be.

A feldolgozott tapasztalatokból tematikus modulokból álló digitális tudáscsomag készül, amely strukturált tanulási segédanyagként szolgál a felnőttképzésben és a szakmai önképzésben. A tudáscsomag legalább két megvalósítási műhely keretében kerül majd tesztelésre, legalább 30 szakmai résztvevővel. A véglegesített anyag magyar, szerb és angol nyelven is hozzáférhető, hasznosítható lesz.

A projekt elsősorban a felnőtt gazdálkodókat szolgálja, miközben hozzájárul a környezeti fenntarthatóság erősítéséhez a klímaadaptív, erőforrás-hatékony mezőgazdasági gyakorlatok rendszerezésén és tanulási célú feldolgozásán keresztül. Külön célcsoportot jelentenek a fiatal gazdák és generációváltás előtt álló családi gazdaságok, akik számára a klímaadaptív technológiák alkalmazása hosszú távú üzleti stratégiai kérdés. Ők gyakran nyitottabbak az új termesztési rendszerekre és digitális megoldásokra.

Másodlagos célcsoportot képeznek az agrárszaktanácsadók, falugazdászok, valamint az agrárszakképzésben és felsőoktatásban dolgozó oktatók. Így a létrehozott dokumentációs rendszer a tanácsadási és oktatási munkát is támogatja.

A projekt nyitó megbeszélése szeptember 4-én a faluházban