Bárkány Ferenc 1,5 holdas gazda Szatymaz környéki portáján 160 kg-os disznót vágtak. A kor sajtóetikájának megfeleve az országos sajtószolgálat, a Magyar Távirati Iroda (MTI) rendszeresen dokumentálta a paraszti élet munkás hétköznapjait. A szatymazi disznóvágást 1955. január 10-én Bereth Ferenc fényképezte egy Nikon Super Collscan 9000-as géppel.
Nem szalmával, mint korábban, hanem kézi meghajtású, fatüzeléses disznópörzsölővel fújják a lángot a perzselendő felületre. Ezeket a szerkezeteket házilag is el tudták készíteni az ügyesebb gazdák. Disznóvágáskor az 1950-es évekig szalmával pörzsöltek. Az 1950-es években a beszolgáltatási kötelezettség miatt sokan titokban vágtak, és mivel a szalma füstje messzire látszott, áttértek a fatüzeléses, tekerős pörzsölőre – tájékoztat az egyik képhez képhez tartozó leírás.
Egy másik kép alatt ezt olvashatjuk: “A saját szükségletre nevelt disznót a családok karácsony táján vágták le. Ha kettőt szántak saját szükségletre, azt nem egyszerre vágták, hogy a gyorsabban romló belsőség elfogyjon. Ilyenkor az egyiket karácsonyra, a másikat húshagyóra, ritkábban az elsőt már novemberben, a másikat pedig januárban szúrták le.”
