Szatymazi helytörténet a vármegyei hírportálon

A Sándorfalván és Dócon is szolgáló 45 éves szatymazi plébános, Sutka István kisebb paksamétával a kezében fogadott, mindent kinyomtatott, amit a helyi, a falu szélén álló Szent István király-templomról és elődjéről, a kápolnáról tudni kell. De szívesen beszélt, mesélt is róluk.

 Kis Szegednek is nevezték a községet, mert a megyeszékhely jelesei, módosabb familiái közül többnek, például a Pálfy- és a Zsótér-családnak volt itt birtoka, villája, és az utóbbiak közül Zsótér Andor földbirtokos ajándékozta a területet a templomot megelőző kápolna építéséhez. Alapkövét 1900. június 4-én, pünkösdkor rakták le, 1901-re készült el a helyi gazdakör és a hívek összefogásával, és augusztus 15-én Dessewffy Sándor csanádi püspök szentelte fel Szent István király tiszteletére – mondta a 2016 óta Szatymazon szolgáló kalauzunk. Közben beléptünk a templomba, és nem az általam bejáratnak gondolt ajtón, az egykor az észak-dél tájolású neogót kápolnába nyílott.

Összefogás és adományok

A munkák irányítására kápolnaépítő bizottságot hoztak létre Csikós Nagy József gyógyszerész és Zámbó György árvaszéki jegyző vezetésével. A Kovács Ferenc szegedi művész festette oltárképet, melyen felvonultatja Szatymaz jeleseit, képviselőit és vallási vezetőit, Tóth Ferenc földbirtokos ajándékozta a kápolnának. Szintén felajánlásból készült a terazzo burkolat és a kovácsoltvas áldoztatórács, de adomány volt még többek között, a vállalt és elvégzett munkák mellett, a díszes nagy csillár, az örökmécses, a Lourdes-i Mária-szobor, az oltárterítő, valamint a szószék- és misekönyvtartó. Felsorolni is hosszú lenne a neveket, családokat, valóban egész Szatymaz összefogott azért, hogy kápolnájuk minél szebb és gazdagabb legyen.

Megszakítás
%d bloggers like this: