Megáldották szombaton a felújított útmenti keresztet Szatymaz mellett. A feszület mellé egy időkapszula is került, amelybe a Délmagyarország napilap aznapi számát is beletették. Kórusmű előadásával kezdődött szombaton délelőtt a volt Klebelsberg-féle iskola mellett a felújított útmenti kereszt megáldása.
Sutka István plébános a rendezvényen elmondta, hogy 1908-ban az ottani iskola építésére kaptak a helyiek két hold földterületet. Az adományozó Báló István volt, akinek a tanítóként végzett fia először Domaszékre került, de az apja mindent megtett, hogy a fiát visszahozza Szatymazra.
Ez végül sikerült is, a fiú lett az iskola első tanára – fogalmazott Sutka István. Amikor elkészült az iskola, elé telepítették a keresztet, az udvarára pedig egy harangláb került. Az is elhangzott, hogy kezdetben éppen az adományozó miatt Báló-féle iskolának hívták az intézményt.
– Az ezt követő évtizedekben számos felújításon esett át az épület, a kereszt azonban töretlenül hirdette Isten dicsőségét – tette hozzá a plébános. 1950 után azonban az iskolarendszer is átalakult a pártállam kívánságainak megfelelően, így a külterületi iskolák egyre inkább elnéptelenedtek. Fokozatos bezárásuk 1973-ban kezdődött el, és tíz év alatt be is fejeződött. Az itteni iskolát 1979-ben zárták be, de a kereszt ugyanúgy ott maradt. A korábbi iskola jelenleg vadászházként működik, és szolgálati lakás van benne. A kereszt azoknak is emléket állít, akik az iskola tanítói voltak. Az eredeti keresztet 1999-ben ellopták, most újat készítettek helyette.
A hír a delmagyar.hu beszámolója alapján készült
A külterületi útmenti keresztek a helyi értéktár részei. Ma is épített környezetünk részei, időről időre felújításra kerülnek, gondozzák környéküket.
„A keresztek a régi falusi nép életében jelentős szerepet játszottak. Nagy részüket fogadalomból, hálából, esetleg régi szerencsétlenségek emlékeként emelték magánszemélyek, családok, esetleg összefogva az egész faluközösség. Egyesek a templom vagy temető területén, utak mellett vagy útkereszteződésben álltak, de előfordult kereszt családi birtokokon is. A régi tanyasi iskolák udvarán mindenhol megtalálható volt. Az utazók a kereszteknél megpihentek, biztonságért és sikerért fohászkodtak, hálát adva azért, hogy a baj őket elkerülte. A keresztek kőből, fából és fémből készültek, gyakran színezték, festették őket. A tanyasi emberek ritkán jutottak el a falusi templomig. Ezért számukra jó időben kereszteknél, rossz időben a tanyasi iskolák épületében tartottak vasárnapi szentmisét.”
